|
|
|
|
Szellemi honvédelem
|
-------------------
München, 1990. március 18. (SZER, Párizsi magyar figyelő) - Kemény István heti rovata következik.
- Néhány héttel ezelőtt jelent meg Washingtonban az Occidental Press kiadásában: Szellemi honvédelem címmel Szabó Zoltán összegyűjtött írásainak első kötete. Szabó Zoltán életmű-sorozatát indítjuk útjára - írja a bevezetésben a két szerző, Kenedi János és a Washingtonban élő András Sándor, majd így folytatják: - az út nem ígérkezik kevésbé nehéznek, mint amelyen eddig haladt, pontosabban nem haladt.
Szabó Zoltán munkássága az olvasó felé 1946 után. 34 éves koráig 7 önálló könyvet, 3 antológiát és több mint 2000 oldal terjedelmű cikket jelentetett meg különféle lapokban. És 34 éves kora után a rákövetkező 38 év alatt kevesebbet nem írt mint annak előtte, de élete felezőpontjától jórészt cserben hagyta a könyvkiadás. Amint átlépte a krisztusi kor határát, szavainak jelentős része pusztába kiáltó szó maradt. Rádió sugározta, levegő elnyelte.
A két szerkesztő tíz kötetben kívánja egybegyűjteni Szabó Zoltán írásait. Az első két kötet, a Szellemi honvédelem, azokat a cikkeket tartalmazza, melyeket az író a Magyar Nemzetben tett közzé 1939 és 1944 között. A harmadik, negyedik és ötödik kötet: Hazugság nélkül címmel összes többi publicisztikáját foglalja magába az 1932 és 1948 közötti időszakból. A VI-ik kötet címe, Nép, nemzet, magyarság. Ez a befejezetlen kézirat az emigráció éveiben született. A 7-ik kötet: Forradalom , az 1956-ról szóló kiadott és kiadatlan írásokat közli, valamint az 1944-45-ről szóló Korszakváltás című emlékiratot. (folyt.)
1990. március 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Szellemi honvédelem - 1. folyt.
|
A VIII.-ik és a IX.-ik kötet a Nyugati jegyzetek. A X.-ik kötet címe, Utinaplók. E kötetben kerül közlésre az emlékezetes Szerelmes földrajz, valamint a Vaskapun túl, az Angliai vázlatkönyv és egy New York-ról szóló kiadatlan kézirat.
A Szellemi honvédelemmel indul tehát az életmű kiadása. E cikksorozatnak - és az azonos című rovatnak is - megvan a maga történelme, melyről Vásárhelyi Miklós számolt be 1981-ben. 1938 márciusában vonult be Hitler Ausztriába. E dátum fordulópontot jelentett a 25 éves Szabó Zoltán életében.
A Tardi helyzet és a Cifra nyomorúság írója addig társadalomkutató volt az észak-magyarországi parasztság, munkásság és középosztály társadalmi viszonyainak és magatartástípusainak ábrázolója. Egyben az ország minden kizsákmányolt rétegét kielégítő társadalmi reform sürgetője. Most a nemzetet fenyegető halálos veszély került előtérbe. Alapfelismerését így fogalmazta meg az író: A becsületes magyar 1938 márciusában a forradalmas népkövetelés állapotából a szabadságharcos nemzetvédelem állapotába jutott. A következő években ez a felismerés diktálta leírt szavait. A halálos veszélynek csak egyik fele volt a Lajta másik oldalán álló német hadsereg, másik fele az ország lelki állapota. A középosztály és a munkásság többsége németbarát volt, bizonyosra vette Hitler világháborús győzelmét, tőle várta a határok revízióját és az ország belső életét is német mintára akarta átalakítani.
Csak kevesen akarták védeni a magyar függetlenséget, csak kevesen gondolták úgy, hogy a németbarát politika és a nácik utánzása újabb belső és külső katasztrófába sodorja a nemzetet. A forradalmas író e helyzetben azt látta a legsürgetőbbnek és legfontosabbnak, hogy a magyart kell felébreszteni a magyarban. (folyt.)
1990. március 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Szellemi honvédelem - 2. folyt.
|
Már 1939 áprilisában lelki mozgósításról írt a Magyar Nemzetben. Diagnózisként Adyt idézte: Most alszik a magyar a magyarban. Orvosságként Berzsenyit: ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet Saját diagnózisát így fogalmazta: A magyarságot már esztendők óta két válság rázza. Az egyik válság testi és a társadalomban zajlik. Parasztságunk szegénysége, népünk közönye jelzi. A másik válság lelki, és az emberekben zajlik. Magyarjaink balitéletei, eszméik magyartalansága jelzik. Parasztjainkat elmulasztottuk jólétbe emelni egyrészt, s magyarjainkban romlik a magyarság másrészt. A képlet kísértetiesen mohácsi.
A cikk második passzusának alcíme: Magyarosítani a magyarokat. Itt olvasom: Odáig jutottunk, hogy középosztályunk jelentős részének már a nacionalizmusa sem volt magyar. Ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz - mondhatnánk Zrínyivel. E sorok mai olvasójának gondolni kell arra, hogy akkoriban Magyarország a hitleri Németország szövetségese volt és cenzúra őrködött azon, hogy magyar újságok német érzékenységet ne sértsenek. Kiegészítendők tehát a mondandók. A nem magyar nacionalizmus - német nacionalizmus az emésztő tűz, a veszedelem - német veszedelem.
Zrínyi pátosza után Széchenyi programját idézte a cikk. Ő ugyanis magyarosítani a magyarokat akarta. Mert - vonta le a tanulságot - egy nemzet nem akkor jut a végső veszélyek partjaira, ha sokan fenyegetik, hanem akkor, ha elveszti önmagát. Ma sokakban ez történt. És itt láthatjuk azt a tennivalót, ami ma a legelső és talán a legfontosabb. Magyarságában óvni a magyarságot és ha valamiért, ezért kellene fegyverbe állni fénylő szavakkal. Ezt értem lelki mozgósítás alatt. Mozgósítani kellene a lelkekben azt, ami magyar. (folyt.)
1990. március 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Szellemi honvédelem - 3. folyt.
|
A cikk befejező részében az író meg is jelölte a lelki mozgósítás feladatait. Az írók és újságírók feladata, kiásni a szebb és teljesebb magyarság forrásait. Megmutatni a magyart a történelemben, a magyart az irodalomban, a magyart a magatartásban. És megmutatni helyünket Európa többi népei között.
Már e cikkben készen állt a szellemi honvédelem terve - az elnevezés nélkül. Ez utóbbi két hónap múlva, júniusban érkezett Svájcból. A Magyar Nemzet berni tudósítója, Katona Jenő adott hírt arról, hogy Svájc 22 kantonja törvényt fogadott el a szellemi felfegyverkezésről, az ország történelmének és a demokratikus értékeknek tanfolyamokon való oktatásáról. A példa ihlető volt. A lap június 18-iki számában a Jámbor szándék című cikkben mondta ki és bizonyította az író a szellemi honvédelem szükségességét. A következő vasárnapon adta elő a belső honvédelem tervét, és a harmadik vasárnapon sorolta fel ennek néhány eszközét. A negyedik vasárnapon, július 9-ikén indult útjára a rovat, amely nem volt más, mint a nemzeti múlt breviáriuma és képeskönyve. A rosszabbodó politikai helyzet miatt nem sokáig maradhatott meg, de az író a Magyar Nemzet-beli cikkei, a lap fennállásáig, 1944 márciusáig a szellemi honvédelem jegyében íródtak.
A kezemben lévő szép kiállítású könyv azonban csak a cikkek felét, az 1941 június 15-ikéig írottakat tartalmazza. Nem a szellemi honvédelem jelent meg, hanem csak annak első kötete. Annál fájdalmasabb ez, mivel az összegyűjtött anyag 1984-ben jutott el a kiadóhoz. Hat évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy az első kötet napvilágot láthasson. Vajon hány évet kell várnunk a másodikra, és az életmű-sorozat többi kötetére? +++
1990. március 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|