|
|
|
|
Prága - VSZ - külügyminiszterek (1. rész)
|
Láng Judit és Garajszki István, az MTI tudósítói jelentik:
Prága, 1990. március 17. szombat (MTI-tud) - A két
Németországnak joga van az egyesítésre és ezt az akaratot
tiszteletben kell tartani. A német egyesítés a két Németország
kérdése, következményei azonban túlmutatnak a német határokon és
egész Európát érintik - ez a közös vélemény alakult ki a VSZ
tagállamai külügyminisztereinek a német egyesítésről szombaton
Prágában tartott konzultatív találkozóján.
A tanácskozás szünetében Lubos Dobrovsky csehszlovák külügyminisztériumi szóvivő elmondotta: közös vélemény alakult ki abban, hogy a két Németországnak joga van az egyesítésre és ezt az akaratot tiszteletben kell tartani. A német egyesítés, a két Németország kérdése, következményeiben azonban túlmutat a német határokon és egész Európát érinti. A szóvivó szerint a külügyminiszterek egyetértettek abban is, hogy Németország és Európa egyesítésének együttesen, kölcsönös folyamatként kell végbemennie.
Dobrovsky elmondotta, néhány külügyminiszter támogatta azt a Václav Havel köztársasági elnök által korábban kifejtett csehszlovák véleményt, hogy a német egyesítésnek az európai egyesítés motorjává kell válnia. Teljes volt a nézetazonosság abban, hogy a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek egy ideig még fenn kell maradnia, de katonai jellegük helyett egyre inkább a politikai jellegnek kell meghatározóvá válnia. Konszenzus volt abban is, hogy a két katonai szövetségnek az európai egyesítést és leszerelést kell elősegítenie. A külügyminiszterek hangsúlyozták a helsinki folyamat felgyorsításának a szükségességét és azt, hogy intézményeinek kellene helyettesítenie a katonai blokkokat. Néhány miniszter támogatta azt a csehszlovák javaslatot, hogy az ENSZ európai gazdasági bizottságához hasonlóan hozzanak létre egy európai biztonsági bizottságot, amely az ENSZ alapokmány szellemében és azzal összhangban megkötött európai kollektív biztonsági szerződés végrehajtó szerve lenne. Dobrovsky szerint bizonyos ,,enyhe,, nézetkülönbségek voltak a német egyesítés módját, illetve módszerét tekintve, többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy megfelelő biztonsági garanciákkal kell elkerülni a lehetséges konfliktusokat. Nem volt egységes vélemény a tekintetben, hogy vajon csak Németország lehet-e az egyetlen konfliktusforrás Európában. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy 1990-ben már nem lehet büntetni egyetlen országot sem azért, hogy egyik vagy másik oldalon részt vett a II. világháborúban. (folyt.)
1990. március 17., szombat 15:34
|
Vissza »
|
|
Prága - VSZ - külügyminiszterek (2. rész)
|
Többen felvetették azt, vajon valóban biztosítani lehet-e az egyesített Németország demokratikus és békeszerető jellegét, és abban is véleménykülönbség volt, hogy mi is lesz a katonai és politikai státusa az egységes Németországnak. Volt, aki szembehelyezkedett az egységes Németország NATO-tagságával, mások pozitív fejleménynek tartanák.
A csehszlovák külügyi szóvivő azt hangoztatta, nem volt cél, hogy a prágai tanácskozáson egyfajta záródokumentumot fogadjanak el, mint mondotta, ezzel is garantálni akarták a tanácskozás nyitottságát és növelni az egyes miniszterek állásfoglalásának a súlyát. +++
1990. március 17., szombat 15:40
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|