Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. március 17. (BBC, kora reggeli híradás) Gorbacsov elnök ultimátumot intézett a Litván Köztársasághoz a függetlenségi nyilatkozatával kapcsolatban. A Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei ülést tartanak, hogy a német egyesítésnek a katonai tömbre tett hatását megvitassák. Mihail Gorbacsov egy nappal azután, hogy a Szovjetunió első végrehajtói hatalommal rendelkező elnöke lett ultimátumot adott Litvániának a köztársaság függetlenségének kinyilvánításával kapcsolatban. A szovjet elnök közölte a litván vezetővel, három napot kap arra, hogy kihírdesse a megfelelő intézkedéseket a szovjet parlament határozatával kapcsolatban, miszerint a függetlenség kikiáltása érvénytelen és Litvánia szovjet irányítás alatt marad. Gorbacsov elnök nem jelezte milyen lépéseket tesznek abban az esetben, ha nem reagálnak az ultimátumra. A litván vezető már visszautasította a parlament döntését, - mondván - hogy az egy idegen hatalom határozata és így nem vonatkozik Litvániára. Időközben Litvániában egyebek között úgy határoztak, hogy megszüntetik a katonai sorozással foglalkozó szovjet hivatalokat és követelték a szovjet csapatok kivonásátt. A BBC moszkvai tudósítója szerint Gorbacsov a legfőbb parancsnok poziciójában úgy érezhette, tekintélye megalapozása érdekében közbe kell lépnie. Tudósítónk azonban hozzáfűzi, hogy nem teljesen világos mit tehet a szovjet elnök abban az esetben ha a litvánok nem hajlandóak teljesíteni a parancsát. Miután a hét folyamán alapvető változtatásokat tettek a szovjet alkotmányon és egyebek között a párt megvált irányító szerepétől, heves vita zajlik az SZKP KB-ban a párt jövője felől. A reformisták szerint a július elejére tervezett következő pártkongresszuson meg kell mutatni a választóknak, hogy a kommunista párt valóban demokratikus parlamenti párttá alakult. Amennyiben ez nem történik meg folytatódni a fog a lakosság bizalmának katasztrófális sebességü fogyatkozása. (folyt.) 1990. március 17., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A vitaülés a reformista tábor győzelmével végződött, és úgy határoztak, hogy a kongresszus küldötteinek többségét titkos uton választják meg. A vita során többen követelték a Kreml legbefolyásosabb konzervatív szellemű vezetőjének Jegor Ligacsovnak a lemondását, de a reform szárnyát is érték bírálatok. A párt főideológusa Medvegyev később újságíróknak közölte, arra ugyan nem számít, hogy a párt kettészakad, de elképzelhetőnek tartja, hogy egyesek kilépnek, és csatlakoznak más pártokhoz vagy új szervezeteket alapítanak. A Varsói Szerződés tagországainak hét külügyminisztere ma találkozik Prágába, hogy a német egyesítés ügyét és a katonai szövetség jövőjét megvitassa. A gyülésen egyidejüleg Kelet-Németországban folyik a készülődés a vasárnapi többpártrendszerű választásokra, amelyek várhatóan az egyesítéshez készítik elő az útat. A BBC prágai tudósítója szerint a külügyminiszteri szintű tárgyalások alkalmat adnak arra, hogy Németország szomszédai kifejezésre jutassák aggodalmaikat az egyesítéssel kapcsolatosan és megvitathassák, hogy Németország semleges és demilitarizált zónává váljék-e. Tudósítónk szerint még a Varsói Szerződés katonai szövetségkénti fentartásával kapcsolatban kérdőjelek mutatkoznak. Jó fórumnak tartják arra, hogy új biztonsági strukturákat vitassanak meg és Európa nagyobb gazdasági integrációjáról tárgyaljanak. Romaniavat, bírálja Vatikánt amiért anélkül, hogy a bukaresti kormánnyal konzultált volna újra román püspököket jelölt ki. A vallási ügyek minisztere kijelentette, a Vatikán a nemzetközi jog elveit sértette meg, amikor szerdán hat új román katolikus és öt görögkatolikus püspököt nevezett ki. A romániai prímás Ion Robu püspök visszautasította a vádat. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Ion Robu elmondta, hogy a Vatikán képviselői kétízben is közölték a román kormánnyal a kinevezések tervét. (folyt.) 1990. március 17., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Az Egyesült Államok honvédelmi minisztérium bejelentette, hogy hamarosan visszazuhan a földre az a berendezés, amelyet nem egészen három héttel ezelőtt az Atlantis ürrepülőgéppel indítottak az űrbe egy titkos katonai misszióval. Pontos dátumot nem közöltek, de azt mondták - úgy gondolják, hogy a becsapódás emberéletben vagy ingatlanban nem tehet kárt. Tudósítók szerint úgy tudni, az űrrepülőgép egy műholdat bocsátott a pályára, amelynek célja, hogy a szovjet távközlést ellenőrizze. A honvédelmi minisztérium rövid közleménye szerint a küldetés elérte célját. További részleteket azonban nem közöltek. Ugyanakkor az amerikai űrszakértőknek sikerült megakadályozniuk, hogy visszatérjen a földre a hét elején elindított távközlési műhold, amely letért eredeti pályájáról. A tudósok most megpróbálnak új rakétákat szerezni rá, hogy több mint 30 ezer kilométeres távolságból visszaállítsák helyzetébe. +++ 1990. március 17., szombat
Vissza »