|
|
 |
|
 |
Mi újság a Pesti Hírlappal?
|
---------------------------
München, 1990. március 16. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap az
előzetes várakozásokkal szemben nem jelent meg a Pesti Hírlap. Lángh
Júlia kísérelt meg magyarázatot kapni az ügyre:
- A Pesti Hírlap, amely 1841 és 1844 között Kossuth Lajos lapja
volt, 1990. március 15-ikén újraindult volna. Erről láttunk,
hallottunk előzetes hirdetéseket. Mégsem jött ki a lap. Valami
történt éjszaka a nyomdában. Megkérdem M. Szabó Imrét, a Pesti
Hírlap külső munkatársát - aki egyúttal szemtanúja volt az éjszakai
jelenetnek - milyen magyarázatot tud adni arra, hogy miért nem
jelent ez a lap?
- Magyarázatot sajnos nem tudok adni. Azt tudom viszont, hogy mi
történt. Erről be tudok röviden számolni. Vártuk a szerkesztőségben
nagy izgalommal annak a gyümölcsét, eredményét, amiért nem túl
hosszú ideje, de nagyon keményen dolgoztunk. Egy tisztességes
társasággal találkoztam itt.
Nekiindultunk ennek a lapnak. Már lement a nyomdába minden anyag
és vártuk, hogy na most meglesz. Valahogy megéreztük, hogy valami
nem stimmel. Nekem a nyomdában van helyismeretem, miután a
Népszavában dolgoztam korábban. Elmentünk megnézni a fotócentrumban,
hogy áll a lap. Nagyon tömören, feszülten válaszolgattak. Éreztük,
hogy valami nem stimmel. Azt mondták, hogy már ők végeztek a
montírozással, az anyag lent van a gépteremben.
Lementünk, és ott tudtuk meg a hírt, miszerint a Völgyiné, az
Athenaeum Nyomda vezérigazgató-helyettese utasítást adott, hogy le
kell állni a nyomással, nem jelenhet meg, sőt a postai terjesztését
is megtiltották. (folyt.)
1990. március 16., péntek
|
Vissza »
|
|
- Mi újság a Pesti Hírlappal? - 1. folyt.
|
- Erre mi nem kaptunk magyarázatot. Különböző meg nem erősített
információink vannak, és ezek nem tudom hogy mennyire hitelesek, de
azért elmondom. Az Athenaeum Nyomda és a Pesti Hírlap szerkesztősége
kiadója között vita volt. Állítólag a korábban létrejött szerződés
összegét egy tizedessel megemelte, magyarán mi 60 millió forintról
tudunk, hogy annyival került volna többe. Tehát olyan helyzetbe
hozta a kiadót, amely helyzetet a kiadó nem tudott vállalni. Egy új
szerződést akartak aláíratni. Tehát mondjuk 60 millió forinttal több
szerepelt ott, s ezt nem vállalta a kiadó vezetője, tulajdonosai. Ez
egyébként magánkiadásban jelent volna meg.
Nagyon sajnáljuk. Megszerveztük a nemzetközi tudósítói
hálózatot, például a Kossuth-szobor elhelyezésével kapcsolatos
ünnepségekről is. Tudósítóink várják, Tom Lantos várja, hogy
küldjünk a példányból. De várják sokhelyütt, Buenos Airestől más
városokig.
- Ez az első szám ez mutatványszám lett volna. Mit vesztett az
olvasó, hogy nem került a kezébe?
- Nagyon érdekesnek tartom, kitűnő ötlet Deáki László
olvasószerkesztő ötlete: nézzük meg mi történt, a 12 pont
követelései közül mi valósult meg ennyi idő után? Nagyon érdekes
válaszok vannak. Például a politikai foglyok kérdésére dr.
Matvejovics Ferenc egykori képviselő, aki 19 és fél évet ült, és nem
kap nyugdíjat.
Akkor Horn Gyula válaszolt, nagyon érdekesen válaszolt. Horn
Gyula így kezdte: "a 12. pont értelmezése körül voltak bonyodalmak.
- Gondos kezek kiretusálták a szöveg egy részét. Az eredeti
követelés 1848-ban így hangzott: Uniót Erdéllyel
". +++
1990. március 16., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|