|
|
 |
|
 |
Március 15. és a választási küzdelem
|
------------------------------------
Washington, 1990. március 16. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) -
Skorka Anikóval néhány perccel ezelőtt Rácz Zoltán beszélgetett:
- Milyen jelentősége volt a tegnapi március 15-iki ünnepségeknek
a küszöbön álló választási kampány tükrében?
- Zoltán, gondolatolvasó vagy. Én arra gondoltam, hogy ezt a
beszámolót ezzel a válasszal, vagy fejtegetéssel zárom, nem azzal,
hogy a végén kezdem. De ha már így alakult, hadd mondjam el, hogy
március 15-ikén minden olyan gyűlésen, megemlékezésen, ahol részt
vettem, azt mondta a szónok - tekintet nélkül pártállásra, vagy
politikai hovatartozásra -, hogy nem kívánja politikai korteskedésre
felhasználni a negyvennyolcas megemlékezést, és a második mondatával
már ott tartott, hogy emlékeztetett a 10 nap múlva bekövetkező első,
szabad választásra. Tehát ha erről van szó, lényegében ez ennyi.
A másik tanulság, ami azt hiszem inkább egy kívülállónak
tanulság, mint annak, aki benne van: 12 párt 3 helyszínen tartott
megemlékezést, jelentősebb megemlékezést Budapesten. Abban
állapodtak meg, hogy miután a 12 osztható 3-al, minden helyszínen
4-4 párt lesz jelen és állít szónokot.
Nos, ez meg is történt, csak a gond az, hogy az összegyűlt
körülbelül a Múzeum kertben 7-8 ezer, a Petőfi szobornál már 70 ezer
és a Kossuth téren - ez volt a legutolsó ünnepség - majdhogynem 100
ezer, sőt lehet, hogy annál is több ember valószínűleg azzal a
gondolattal vagy tanulsággal ment el a helyszínekről, hogy milyen
különös, hogy a 12 párt nem tudott konszenzusra jutni abban, hogy
ezt az első szabad március 15-ikét együtt ünnepelje meg. (folyt.)
hg.
1990. március 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|