Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Műszaki határzár felszámolása

Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon
nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn -
a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár-
rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé,
ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása
látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését:
- Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével
újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való
együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg.
    
    Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne.
    
    Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a
magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal
indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai
helyzetben elavulttá vált.
    
    A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a
berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak
negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori
vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK
lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak
Ausztriába menekülni.
Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a
riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK
lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések
száma? - erről ma még csak találgatni lehet.
    
    A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok
erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is
hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben
javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági
kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta
a két német állam határán történt véres incidensek miatt
fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni.
    
    Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak
felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is
érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges
kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az
ország finn-típusú semlegességének gondolatáról.
    
    Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet
akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a
kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává
lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni
látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették.
    
    Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet
magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek
ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti
kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván
elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a
nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások
történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
    
    
    


1989. május 2., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD