Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Emlékhelyet 1956 kivégzett hőseinek

München, 1989. április 3. (SZER, Magyar híradó) - Miközben
Magyarországon folytatódik az 1956-os forradalom kivégzett hőseinek
exhumálása, Grósz Károly vasárnap a budapesti rádióban
bejelentette, hogy Nagy Imrét várhatóan nem fogják politikailag
rehabilitálni, és úgy vélte, hogy Pozsgay Imre elhamarkodottan
minősítette népfelkelésnek 1956-ot. Tehát a főtitkár ismét
bebizonyította, hogy az MSZMP ellenzéki párt, nevezetesen a
népakarat ellen cselekszik, és amíg a hivatalos
közvéleménykutatásokon megkérdezett állampolgárok többsége is Nagy
Imre rehabilitálása, illetve a népfelkelés meghatározása mellett
foglalt állást.
    
    Műsorainkban már ismertettük Inconnu független művészeti csoport
felhívását az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti, emlék-
és sírkertje létrehozásának erkölcsi, anyagi támogatására. Molnár
Tamástól, az Inconnu tagjától kérdezem telefonon: milyen
fogadtatásra talált a kezdeményezés?
    
    - Mielőtt válaszolnák a kérdésre, megköszönném a Szabad Európa
Rádió munkatársainak azt a nagyfokú segítséget, amellyel támogatták
munkánkat.
    
    Március 16-án röpítettük a hírt szerte a világba - és többek
között a magyar tömegtájékoztatás felé is -, hogy a nemzeti sírkert
és emlékhely létrehozására egy pályázati felhívást írtunk ki, és
várjuk a támogatásokat a magyar és a külföldi közvéleménytől. Mind
a mai napig nem került be a magyar hivatalos sajtóba ez a felhívás.
    
    Az MTI egyszerűen nem jelezte vissza, miért nem foglalkozik a
kérdéssel. Ez is bizonyítja, hogy a magyar tömegtájékoztatás
ugyanúgy egy kézben van, mint ahogy eddig.
    
    Nagyon jó volt, és jóleső volt hallani, hogy az ország különböző
részeiből magánemberek csatlakoztak felhívásunkhoz. A különböző
szervezetek, köztük az SZDSZ budapesti VII. kerületi csoportja és
vallási szervezetek vagy akár orvosi testületek is küldtek
adományokat csakúgy, mint magánszemélyek, például kisnyugdíjasok,
akik 100-500 forintot küldtek el erre a célra. De nagyszerű volt
hallani, hogy a budapesti egyetemek közül többen visszajelezték,
hogy a hallgatóktól egy forintjával a diákságtól gyűjtik a pénzt
erre a célra.
    
    Úgy gondolom, hogy ez nagyon jól mutatja azt a nemzeti érzést,
amely a mai napig fellelhető a magyar társadalomban 1956 kapcsán.
    
    Azt a történelmi folytonosságot, amely egy élő folyamat a magyar
társadalom szemléletében.
    
    - Ugye 350 kopjafa felállítását tervezitek a rákoskeresztúri
Köztemető 301-es parcellájában? Változtat-e az eredeti elképzelésen
az, hogy megkezdték 1956 kivégzett hőseinek exhumálását?
    
    - Igen, jelen pillanatban is folynak az exhumálási munkák. Erről mi
is csak annyit tudunk, amennyit a barátaink, a volt 1956-os
elítéltek, és amennyit a sajtó közöl velünk, hiszen a 301-es
parcella rendőrkordonnal körbe van zárva, és nem lehet
megközelíteni.
    
    A terveink nem változtak. Lényegében korlátot mindössze az anyagi
föltételek szabhatnak. Néhány nap alatt a múlt héten 63 ezer forint
gyűlt össze, de reméljük, hogy ez a 300 ezer forint, amely a
kopjafák előkészítéséhez és megfaragásához szükséges, napokon belül
összegyűlik. A fát megrendeltük egy dunántúli erdészettől, és
lényegében a hónap végén neki tudunk látni a munkának, hogyha ez a
pénzösszeg összejön.
    
    Az eredeti tervekhez ragaszkodunk. Mi arra kaptunk megbízatást a
Történelmi Igazságtétel Bizottságtól és a Politikai Foglyok
Szövetségétől, valamint a mártírok hozzátartozóitól, hogy
valamennyi 1956-os kivégzettnek készítsük el az emlékművét. Ez nem
azonos a jövőre felállítandó központi emlékművel. Ez mindössze a
sírhantokat jelölné, az ott elhunytak emlékének állítana kegyeleti
jelet. Ez lényegében nem változott, és a csoportunk álláspontja sem
változott a kérdésben, hiszen - mint ahogy bizonyos
reformkommunista körökben most szét akarják választani a Nagy Imre
temetést és a Nagy Imre csoportot az 56-os felkelők tömegétől -, mi
úgy gondoljuk, hogy ezt nem lehet megtenni, hiszen ez egy népi
felkelés volt, népi forradalom volt és szabadságharc, amelyben
ugyanolyan tisztelet és dicsőség illeti meg azokat, akik egyszerű,
névtelen módon az utcán harcoltak és estek el a magyar forradalom
ügyéért.
    
    - Köszönöm szépen a beszélgetést! +++
    


1989. április 3., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD