Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Magyar Függetlenségi Párt

München, 1989. április 3. (SZER, A mai nap) - Budapesten
újjáalakuló gyűlést tartott tegnap a Jurta Színházban a Magyar
Függetlenségi Párt. - Gadó György tudósítása következik:
- A Jurta Színház mintegy kétharmad részben megtelt nézőtere előtt
öten ülnek az elnökség asztalánál a színpadon: négy fiatal és egy
ötödik, a 65 év körüli Hornyák Tibor, az 1947-ben terrorisztikus
módszerekkel felszámolt Magyar Függetlenségi Párt annak idején
megválasztott parlamenti képviselője, aki azonban már nem
foglalhatta el a helyét az Országgyűlésben.
    
    Az elnöki asztalt drapéria gyanánt a régi koronás címerrel
ékesített nemzeti színű zászló borítja. Új honfoglalást a
keresztény Európában! - hirdeti a plakát a színpad oldalán és egy
másik plakáton a bejelentés: "Újjáalakul a Magyar Függetlenségi
Párt".
    
    A most zászlóbontó gyűlését tartó szervezet a jogfolytonosság
alapján áll. Magáénak vallja a Sulyok Dezső vezette Szabadságpárt
1946-os, valamint a Pfeifer Zoltán vezette Függetlenségi Párt 1947-
es örökségét.
    
    A Pfeiffer-féle pártot épp Hornyák Tibor alakította újjá 1956-ban,
ezért és az újpesti munkástanácsban játszott szerepéért 12 évet
kapott Kádáréktól, amiből hatot le is töltött. A párt e történetét
Szendi Lajosné ismerteti röviden, majd Romhányi László, a Jurta
Színház vezetője - aki egyben a párt előkészítő bizottságának a
tagja - a szervezeti szabályzatát olvassa föl. Lényege: a
szervezeti élet demokratikus, évente tartanak majd kongresszust, s
ez lesz a tagság akaratának kifejezője és a munka ellenőre. Közben
a választmány irányítja a párt tevékenységét, mely 12 tagú elnöki
kamarát, az pedig ügyvivő testületet hoz létre.
    
    A párt elnöke - ideiglenesen - Hornyák Tibor.
    
    A szervezeti szabályzatról most nem nyitnak vitát, nem tartanak
szavazást. Ez nyilván az alakuló kongresszus dolga lesz, amire a
párttörvény hatályba lépése után kerül majd sor. Most a gyűlés fő
eseménye következik: Hornyák Tibor olvassa föl igen lendületesen a
terjedelmes programbeszédet.
    
    A beszéd hitvallás a demokrácia mellett: a párt mindaddig
ellenzékben akar maradni, amíg nem lesz tiszta demokrácia. Ma még
mindig diktatúra van, habár leplezett, finomított módszerekkel
dolgozik. Ezt a demokráciának álcázott diktatúrát, ezt a
demokratúrát növekvő bizalmatlansággal figyeli a társadalom. A
Magyar Függetlenségi Párt a függetlenséget az élet minden területén
lényegi követelménynek tekinti. Függetlennek kell lennie a
nemzetnek és országnak, de a családnak és az egyénnek, valamint a
vállalkozónak is.
    
    Az MFP polgári párt, de nem marxista osztályértelemben. A polgárság
életforma, a polgár elnevezést egyetlen osztály sem sajátíthatja
ki. A Magyar Függetlenségi Párt világnézeti párt, mely az
evangélium alapján áll, egyfajta evangélikus szocializmust akar.
    
    Ennek azonban semmi köze az osztályharcból született mai,
úgynevezett létező szocializmushoz. Mindamellett tévedés lenne azt
hinni, hogy az MFP felekezeti jellegű. A keresztényi, keresztyéni
gondolatot a legáltalánosabb értelemben fogja fel, mint az
európaiság egyik meghatározó elemét.
    
    Nagy taps fogadja az ideiglenes pártelnök szavait, amikor 1956
forradalmáról, a gazdasági vezetéssel szembeni követelményekről, a
szakszerűségről és a személyes felelősségről szól, és viharos
tetszésnyilvánítás hangzik fel, midőn az örök magyar semlegesség
kinyilvánítását követeli, vagy amikor a Nyugat felelősségéről szól
az ország mai állapotainak kialakulásában.
    
    A gyűlés résztvevői kezükbe kaphatták a párt előre kinyomtatott
elvi nyilatkozatát, s amellett ugyancsak már előzőleg
nyilvánosságra jutott - a Reformban megjelent - az ugyancsak elvi,
szándékközlő jellegű, alapító nyilatkozat.
    
    Mindezek mellett készül természetesen részletes pártprogram is.
    
    Ebben kiemelkedő helyet kapnak majd a szociálpolitikai és a
közművelődési, illetve az iskolapolitikai elgondolások. Ami a
gazdaságpolitikát illeti, Hornyák Tibor beszéde már felvillantotta
ennek néhány lényeges elemét: elsősorban az önálló egzisztenciák
számát kell növelni, a magánbirtok alsó határát úgy kell megszabni,
hogy megélhetést biztosítson. A párt minden téren támogatja az
önkormányzati rendszert a vállalatok és üzemek terén is, és állást
foglal a munkástanácsok létrehozása, valamint a sztrájkjog mellett.
    
    Az állam kereskedelmi tevékenységét meg kell szüntetni.
    
    Hornyák Tibor beszédét több kisebb kiegészítő jellegű referátum
követte. Ezek között hangzott el a Mindszenty Emlékbizottság
elnökének, Stoppán(?) Györgynek, a néhai prímást méltató és a
hivatalos egyházpolitikát bíráló jelentése is. Stoppán az
ideiglenes elnökség tagja, mindamellett az emlékbizottság nem
tartozik a Függetlenségi Párthoz.
    
    Köszöntötte a gyűlést a volt politikai foglyok szövetségének a
küldötte is, aki mint munkásember, így fogalmazott: ne élhessenek
belőlünk élősdi senkik - méghozzá jobban, mint mi magunk.
    
    A beszédeket délután vita követte. A Jurta Színházból - amely
hivatalosan is az újjáalakult MFP székháza lesz - délután ötkor
távoztak a gyűlés utolsó részt vevői. +++
    


1989. április 3., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD