Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

1956 megítélése

London, 1989. február 20. (BBC, Panoráma) - 1956 újraértékelése
eddig a magyar belpolitikában kavart vihart. Most viszont Horn
Gyula külügyi államtitkár a kérdés külpolitikai oldalára hívta fel
a figyelmet a Népszabadságnak adott interjúban.
    
    Munkatársunk, Szenté Péter megkérdezte Fodor Györgyöt, a BBC kelet-
európai osztályának munkatársát, miért okoz 1956 újraértékelése
külpolitikai problémákat Magyarországnak.
    
    - Kétségtelen jelei vannak annak, hogy komplikációk felléptek.
    
    Például gondolom azt, hogy a Romániával való kapcsolat annyira
teljesen negatív, az annak is tulajdonítható, hogy a román
vezetőség és Ceausescu fél a magyar reformoktól. Tehát nemcsak
nacionalista álláspontja miatt.
    
    Azonkívül tudjuk azt különböző interjúkból, amiket magyar vezetők
adtak, hogy a Csehszlovákiával való kapcsolat nagyon komplikált
azért, mert a csehszlovák vezetőség tart attól, hogy ami történik
Magyarországon, az valahogy ragályos lesz és átragad
Csehszlovákiára.
    
    Feltételezem, hogy olyan pártok, mint mondjuk a Kínai Kommunista
Párt vagy a Jugoszláv Kommunista Párt, nem veszik jónéven azt, hogy
ki lett mondva Magyarországon: ezek a pártok vagy ezek vezetői
kérték a Szovjetuniót, katonai intervencióval véget vessen a magyar
forradalomnak. És más komplikációk is lehetnek, amikről nem tudunk.
    
    Gondolom, az egyik fő kérdés az, hogy amennyiben a magyar
forradalmat forradalomnak nyilvánítják, akkor annak elnyomása és
különböző más, hasonló mozgalmaknak az elnyomása mind
ellenforradalmi lesz. Tehát mindenhol fennáll az a kérdés, hogy
tulajdonképpen joga van-e részben egy pártnak nem hallgatni a
társadalomra, és mindenki ellen saját politikáját vezetni, részben
a Szovjetuniónak interveniálni, hogyha ez valamilyenképpen meg lesz
akadályozva.
    
    - Ez természetesen azt jelenti, hogy nemcsak Magyarországra
vonatkozna ez az elítélés, hanem Csehszlovákiára 1968-ban is, amely
esetben a jelen csehszlovák vezetés, amely még mindig 1968-tól
veszi a legitimitását, ugyancsak elveszíti azt.
    
    - Ha Moszkva elismerné azt, amit a magyar párt elhatározna, hogy ez
forradalom volt, amit levertek, azt jelenti, a szovjet intervenció
ellenforradalmi volt, aminek az a jelentősége, hogy akkor a
csehszlovákiai intervenció is ellenforradalmi volt, tehát a
csehszlovák mai vezetőség,, amely akkor jött hatalomra, szintén
ellenforradalmi.
    
    - Amíg a külkapcsolatok szempontjából érthető a hon aggodalma 1956
átértékelését illetően, a belpolitika vetületében ez egészen
másként néz ki. Pozsgay nem véletlenül keltette ezt a vihart, annak
minden személyes és egyéb kockázatát vállalva.
    
    - Én úgy látom, a magyar reformerek szempontjából a szoros
kapcsolat ötvenhat és a többpártrendszer között abban áll, hogy ők
a sztálinizmust nem azért kritizálják, vagy csak azért kritizálják,
mert mondjuk koncentrációs táborokat csinált, mert embereket
meggyilkolt, mert mindenkinek jogait elvette stb., hanem ez a
kritika sokkal messzebbre ment.
    
    Azt nevezik sztálinizmusnak és sztálinista rendszernek, ami
tulajdonképpen az egypártrendszer. Tovább mennék és azt mondanám,
hogy tulajdonképpen itt nem is Sztálinról van szó, mert elvégre az
egypártrendszer még Sztálin előtt létezett, vagy legalábbis akkor,
amikor Sztálin nem volt egyeduralmon a Szovjetunióban, és a
sztálinista nevet azért teszik rá, hogy tovább ne menjenek a
kritikával.
    
    Hogyha a mai magyar reformmozgalom tulajdonképpen folytatása egy
népi forradalomnak 1956-ban, akkor megvannak a történelmi gyökerei,
és akkor be tudja bizonyítani azt, hogy az egész rendszert - úgy,
ahogy Magyarországon létrejött a negyvenes évek végén - meg kell
változtatni, és hogy ez volt mindig a reform célja és a magyar
társadalom érdeke.
    
    Ha ezt hivatalosan összekötik Magyarországon, az ötvenhatot és a
többpártrendszert, akkor azt jelenti, hogy valamiképpen, legalábbis
Magyarországon létrejött a kapcsolat, tehát a szükségszerűsége
annak, hogy az egypártrendszert befejezzék, és többpártrendszert
hozzanak létre. Ezért annyira nem elfogadható ez olyan helyeken,
ahol a sztálinizmust más definíció szerint elítélik, de viszont az
egypártrendszert nem. +++


1989. február 20., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD