 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarországi változások
|
Köln, 1989. január 31. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) -
Magyarország számára hasznavehetetlen a szocializmus címmel a
Frankfurter Allgemeine Zeitung így ír: - Az egész országban
meglepetést keltett Pozsgay államminiszter azon kijelentése,
miszerint a magyarországi 1956-os események nem ellenforradalomnak,
hanem népfelkelésnek tekintendők. i
Majd így folytatja a lap: - Úgy tűnik, ez többek között Berecz
központi bizottsági titkárt is érintette, aki egész karrierjét arra
a megítélésre alapozta, hogy az 1956-os eseményeket
ellenforradalomnak kell tekinteni.
A lap aztán arról ír: - Pozsgay azzal indokolta meg az 1956-os
események átértékelését népfelkeléssé, hogy mind a lakosság, mind a
párttagok többségében ennek megfelelő véleményváltozás ment végbe.
Abból kell kiindulni, hogy az 1948-ban önként, vagy nyomás alatt
felvett szocializmus modellje hibás vágány volt. Ez vezetett a
mostani válsághoz is. Nyilvánvaló ennek a modellnek a totális
hasznavehetetlensége.
A lap megjegyzi továbbá: - Pozsgay szerint a magyar munkásoknak
több beleszólási joguk volt az üzemekben a kapitalista időkben,
mint később a szocializmus alatt. Az 1956-os eseményeket ebből a
szempontból is kell szemlélni - írja a Frankfurter Allgemeine
Zeitung.
Végül a Die Welt arra hívja fel a figyelmet, hogy - idézzük -"Nyers
Rezső, ugyancsak a Politikai Bizottság tagja, lándzsát tört a
magánvállalatok mellett és büntetendőnek nevezte, hogy a kommunista
kormányzatú Magyarországon figyelmen kívül hagyták eddig a polgári
társadalom értékeit".
Majd így folytatja a lap: - Némelykor azt hallja az ember, hogy
Kádár János, az 1988-ban megbuktatott pártvezető környezetében egy
igazi kommunista párt megalapításáról beszélnek. Optimista
becslések szerint egy ilyen párt Magyarországon legfeljebb a
szavazatok 5-8 százalékát tudná megszerezni, feltéve, ha egyszer
szabad választások lennének az országban - fejezi be cikkét a Die
Welt. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|