Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Levél Németh Miklósnak

(Kasza László)
München, 1989. január 18. (SZER, Kommentár nélkül - Felolvasunk egy
dokumentumot, egy levelet, melyet hétfőn, nemzetközi
sajtókonferencia keretében tettek közzé. A címzett Németh Miklós
miniszterelnök, a feladó a Jurta Színház igazgatósága.
    
    "Tisztelt Miniszterelnök Úr!
    
    Mi, a Jurta Színház vezetősége kérelemmel, a független demokratikus
mozgalmak nevében követeléssel fordulunk Önhöz, és az irányítása
alatt álló kormányzathoz. Az elmúlt időszak eseményei a Jurta
Színházban 1988-ban és napjainkban lezajlott történések
megmutatták, hogy házunk, valamint társulatunk fontos, nemzetünk
életében nélkülözhetetlen szerepet játszik.
    
    Ön által is ismert tény, hogy a Jurta Színházban alakult meg az
alternatívnak is nevezett gazdasági és politikai válságokból kiutat
kereső mozgalmak túlnyomó többsége. Ez a ház adott alkalmat,
lehetőséget olyan művek bemutatására, amelyekre más színház - félve
a következményektől - nem mert vállalkozni.
    
    Társadalmunk, nemzetünk szempontjából fontos demokratikus másként
gondolkodók otthona lettünk, olyan színház, melyet az események
alakítottak ilyenné. Az államapparátusban még jelen lévő
haladásellenes, sztálinista kultúrpolitika az elmúlt időszakban
mindent megtett, hogy működésünket megakadályozza.
    
    Meggyőződésünk, a dolgozó magyar népet Képviselő Kormányzó
Minisztertanácsnak és személy szerint Önnek sem lehet célja egy kis
színház megsemmisítése csak azért, mert ez a kis színház másként
akarja elérni a közmegegyezés tervezetében körvonalazott célt, nem
az MSZMP által megjelölt úton.
    
    Mi, a Jurta Színház vezetősége kérjük önt - konzultálva az
illetékes kormányzati szervekkel -, Minisztertanácsa névében adjon
garanciát színházunk további zavarmentes működéséhez. A Jurta
Színház társulata eddig is emberfeletti munkával tudta csak
biztosítani a működést, olyan körülmények közepette, mikor már egy
szocialistának nevezett színház régen bezárt volna. E munkához,
kitartáshoz nemzetünk demokratikusan gondolkodó polgárai adtak
erőt, valamint az a remény, hogy ténykedésünk nem haszontalan.
    
    Mi, a Jurta Színház társulata nem kapunk semmilyen állami
támogatást. Ezt a jövőben sem kérjük. Mindössze az a kérésünk,
adjanak rá lehetőséget, hogy bankhitelt vehessünk fel a színház
építéséből származó adósságaink visszafizetésére. Egyébként a Jurta
Színház fenntartja önmagát.
    
    Megjegyezzük, külföldi bankcsoport kész fizető kezességet is
vállalni értünk egymillió-kétszázezer nyugatnémet márka értékben,
az Egyesült Államokban pedig alapítványt létesítettek a Jurta
megmentésére. Hasonló hírt kaptunk Münchenből és a közeljövőben
ugyanilyen terveink vannak itthon, Magyarországon is.
    
    A bankkölcsön visszafizetése három évi lejáratra tehát
biztosítottnak látszik, nem említve azt a tényt, hogy a Jurta
Színház forgalmi értéke háromszorosa a kért hitelnek.
    
    Tisztelt Miniszterelnök úr!
    
    Nem titkoljuk, 1989. március 4-én kérésünk alátámasztására
demonstrációt szervezünk az összes alternatív mozgalmak bevonásával
a belvárosi Vörösmarty téren. Mi örülnénk a legjobban, ha erre nem
kellene sort keríteni.
    
    Reménykedve és bizalommal várjuk válaszát, melyről támogatóinkat, a
magyar másként gondolkodókat, a független demokratikus erőket is
értesíteni fogjuk.
    
    Budapest, 1989. január 15.
    
    A Jurta Színház megmentéséért alakult társaság nevében: Romhányi
László és Kiss Tamás.
    
    +++


1989. január 18., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD