|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés 1.
|
1990. december 3., hétfő - Az akadémia reformkoncepciója
szerint szükséges, hogy helyreállítsák a hazai tudományosság
autonómiáját, szabad fejlődését. Tegyék lehetővé, hogy a politikai
hatalomtól függetlenül, saját normái szerint végezhesse munkáját.
Igazi funkciójának betöltésével szolgálhassa a társadalom, a nemzet
ügyét - hangsúlyozta Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia
elnöke a tudós társaságnak hétfőn, az MTA kongresszusi teremben
kezdődött rendkívüli közgyűlésén, amelyen az Akadémia reform
alapelveit vitatják meg. Elmondta, hogy a magyar tudományos életnek
és intézményeinek - így az Akadémiának - nemcsak az újjáalakuló
alakuló hazai struktúrában kell megtalálnia méltó helyét, hanem a
gyorsan fejlődő nemzetközi tudományos világban is. Fontos, hogy az
Akadémia ismét egyre több szállal kapcsolódjon a tudományok
nemzetközi műhelyeihez, szervezeteihez. A reformkoncepció a
kutatóintézeti hálózat fenntartását, korszerűsítését és hatékonyabbá
tételét tűzte ki célul. Ez azzal is elősegíthető, hogy a tudományos
továbbképzés új egyetemi szervezetét az egyetemek és az akadémiai
kutatóintézetek együttműködéséval kívánja létrehozni. Íly módon
hídat épít az egymástól szétválasztott kutatás és felsőoktatás, az
Akadémia és az egyetemek között. Ez az intézményes együttműködés
lehetővé teszi a tudományos fokozatok új, korszerű, a nemzetközi
követelményeknek is megfelelő rendszerének kialakítását. Az
akadémiai hivatal szervezetét olymódon kívánják átalakítani, hogy az
ne irányítsa, hanem hozzáértéssel szolgálja a tudományos kutatást. A
továbbiakban kérte, hogy a közgyűlés segítse elő az akadémiai
reform-folyamatot, foglaljon állást, hogy az Akadémia visszanyert
szabadságával élve képes legyen előrelépni.
Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az egész magyar nép nevében kívánt felelősségteljes eredményes munkálkodást a közgyűlésnek, ezután Kosáry Domokos köszöntötte a közgyűlésen résztvevő Teller Ede világhírű fizikust, akit ez év májusában, távollétében választottak a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává. Munkásságát méltatva hangsúlyozta: tudására és tanácsára nagy szükség lehet. Jelenléte annak is jelképe - mondotta, hogy a hazai és külföldi magyar tudósok sok nehéz évtized után végre kezet nyújthatnak egymásnak. Az Akadémia elnöke átadta Teller Edének az MTA tiszteleti tagságáról szóló oklevelet. (folyt.köv.)
1990. december 3., hétfő 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|