|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A tárgyalások eddigi menetrendjét ismertetve a tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a folyamat Antall József miniszterelnök júliusi brüsszeli látogatásával indult el. A kormányfő akkor memorandumot nyújtott át Jacques Delorsnak, az EK bizottsága elnökének, vázolva a társulási megállapodás főbb elemeit. A magyar kormányfő a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazta annak érdekében, hogy a megállapodás már 1992. január 1-jén hatályba léphessen. A több szakaszban megtartott szakértői konzultációk nyomán várhatóan már decemberben megkapják a küldöttségek felhatalmazásukat a társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások lefolytatására. Biztató jel, hogy az EK bizottságának elnöke, Antall Józsefhez írott levelében sikeresnek minősítette az előkészítő megbeszéléseket, s úgy vélekedett: a ,,bátorító eredmények,, nyomán reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a társult tagsági szerződés a magyar elképzeléseknek megfelelően 1992. január 1-jétől hatályba lépjen.
Az előkészítés folyamán a tárgyaló felek a társulás tartalmának néhány elvi kérdésében már konszenzusra jutottak. Ilyen elv például a két fél közötti szabadkereskedelem megvalósítása az ipari termékek körében, a vámok és az egyéb korlátozások fokozatos és aszimmetrikus megszüntetésével. A magyar javaslat lényege, hogy a Közösség a megállapodás végrehajtásának kezdeti szakaszában és gyors ütemben bontsa le a magyar export előtti akadályokat; Magyarország hosszabb periódus alatt építené le kereskedelmi akadályait. Az elvi egyetértés területei közé tartozik specifikus engedmények nyújtása elsősorban az EGK részéről a mezőgazdasági kereskedelem megkönnyítése érdekében; a politikai párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; széles körű pénzügyi együttműködés, beleértve a jelenlegi PHARE-segélyprogram kétoldalú szerződéses alapra helyezését.
A kormány csütörtöki ülésén a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésében határozatot hozott arról, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozik az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről szóló szerződéshez, amelyet Párizsban, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatában részt vevő 34 ország csúcstalálkozóján írnak alá. A magyar kormány megítélése szerint az egyezmény a legnagyobb horderejű fegyverzetkorlátozási szerződés Európában a II. világháború óta. Az egyezmény eredményeként olyan mértékben csökkent a két szemben álló katonai tömb - különösen a támadó jellegű Varsói Szerződés - katonai potenciálja miáltal gyakorlatilag lehetetlenné válik bármiféle lerohanásra építő villámháború a kontinensen. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 12:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|