|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Göncz - japán gazdasági vezetők (1.rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. november 13. kedd (MTI-TUD) - Magyarország a
nyugati kapcsolataira, egyben a Szovjetunióban és a keleti országokban
szerzett kereskedelmi ismereteire is szeretne építeni a japánokkal
való kapcsolatépítésben. A japánoktól az ország nem elsősorban
segítséget, hanem olyan beruházásokat kér, amelyek a japán befektetők
számára is fontosak - ezeket a gondolatokat fejtette ki Göncz Árpád
kedden, amikor Tokióban vezető üzletemberekkel találkozott.
A köztársasági elnök a Japán-Magyar Gazdasági Klub vezetőinek, tagjainak, mintegy harminc japán világcég és hitelintézet, kisebb vállalat vezetőinek tartott először rövid bevezető előadást. Ebben elmondta, hogy a vértelen forradalom és a parlamenti választások, a társadalom régi szerkezetének felszámolása után Magyarország most újra fel akarja építeni a piacgazdaságot. - Az első lépéseket megtettük a visszafordíthatatlan demokratizálással. Most a gazdasági rendszerváltás van soron, ami még talán az előbbinél is fontosabb - mondta.
Göncz szólt arról, hogy milyen előnyöket nyújthat a japán vállalkozóknak Magyarország. Azt emelte ki, hogy Magyarország nyitott a Nyugat és a Kelet felé egyaránt. - A nyitottság a tervezett gazdasági rendszer sajátossága - húzta alá -, mert évszázados kapcsolatainkra szeretnénk építeni a nyugati beilleszkedéskor. Ezeket a szálakat szeretnénk újjáéleszteni, ugyanakkor építeni akarunk az elmúlt negyven év alatt a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatainkra is. - Ami a nyugati kapcsolatokat illeti, Göncz kifejtette: szeretné, ha Magyarorország három lábon álló gazdasági rendszert építene ki, benne a meghatározó fontosságú Nyugat-Európával, az Egyesült Államokkal, és Japánnal, amelyhez kiemelkedő fontosságú magyar pénzügyi kapcsolatok fűződnek jelenleg is. (folyt.)
1990. november 13., kedd 09:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|