|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád - vasárnapi program (1. rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 199O. november 11.vasárnap /MTI-tud./ - Magyarország
elvi megfontolásokból elsőként csatlakozott az Irak elleni
embergóhoz, ebből azonban tetemes veszteségek keletkeztek. Az ország
szolidáris volt a Nyugattal, és most megértést vár tőle el - ezt a
gondolatot fejtette ki Göncz Árpád, az NHK japán állami televízónak
adott interjújában. A nyilatkozatot a köztársasági elnök Kaifu
Tosiki miniszterelnökkel folytatott megbeszélések után adta, így már
beszámolhatott arról, hogy a japán miniszterelnök ígéretet tett
Magyarország támogatására és a működő tőke befektetéseinek
ösztönzésére. - Példaértékű lesz az országban a Suzuki vállakozása,
de emellett az ország számít a japán közepes- és kisvállalatok
jelentkezésére is - fejtette ki Göncz.
A japán támogatás jelentőségét érzékeltetve ezúttal is utalt arra, hogy a magyarországi rendszerváltásnak csak az alapjait rakták le, ,,a háztető felépítése még hátravan,, , és ezt Magyarország vállalkozások élénkítését szolgáló gazdasági törvényekkel akarjuk gyorsítani.
A köztársasági elnök a császár beiktatási ceremóniájának kezdete előtti estét a magyar hagyományok és a magyar kultúra ápolásának japán nagyköveteivel: azzal a mintegy negyven történésszel, zenetudóssal, közgazdásszal töltötte, aki mindent megtesz Magyarország hírnevének öregbítésére. Az elnök meghatott szavakkal fejezte ki köszönetét a tokiói magyar nagykövetség épületében azoknak, akik, egy kis ország kultúráját egy nagy és mély kulturális gyökerekkel rendelkező országban terjesztik. - Az elmúlt negyven év magyar történelmében háromszor állt a frontvonalban az ország: az 1956-os forradalomban, a demokratikus váltáskor, és most, amikor a tervgazdaságot piacgazdasággá akarjuk átalakítani. A frontvonal veszélyeit csak akkor vészeli át nyugodtan az ember, ha tudja: sebesüléskor segítenek rajta. Tudom, ha történetesen sebesülés ér bennünket, lesznek Japánban olyanok, akik segítenek rajtunk - mondta az elnök hallgatóságának. Az este ünnepélyes pillanata volt, amikor Göncz Árpád meleg szavak kíséretében a Magyar Köztársaság Zászlórendjének kitüntetését adta át Tanimoto Kazujuki japán zeneszerzőnek, a japán és a nemzetközi Kodály Társaság elnökének. (folyt.)
1990. november 11., vasárnap 16:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|