|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kedd délutáni összefoglaló (1. rész)
|
1990. november 6., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapján
vita nélkül döntött a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi
költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslat ügyében. A
gyors döntést az indokolta, hogy valójában egyes számszaki hibákat
korrigáltak. Kevésbé volt zökkenőmentes a plénum elé került többi
napirendi pont megvitatása. A Tisztelt Ház még délelőtt döntött Hack
Péter (SZDSZ) és Dornbach Alajos (SZDSZ) önálló indítványáról. A
képviselők még júliusban nyújtották be módosító javaslatukat,
amelynek lényege az volt, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságokba a
parlamenti képviselőcsoportok azonos számú tagot jelölhessenek. Úgy
vélték ugyanis, hogy a mandátumok arányában felálló állandó
bizottságokkal szemben a vizsgálóbizottságok esetében a tárgyilagos,
elfogulatlan vizsgálódás garanciája lenne a helyek egyenlő
elosztása. Az Országgyűlés a módosító indítványt rövid vita után
viszonylag kis többséggel elvetette.
Már a kedd délután krónikájához tartozott, hogy Szabad György felolvasta Antall József levelét, amelyben a miniszterelnök arra kérte a képviselőcsoportok vezetőit, hogy szerdán 14 órakor kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a kormány tagjaival az év hátralévő jogalkotó munkájáról.
Befejeződött az ártörvény általános vitája is, s a részletes vitát azután folytatják, hogy az illetékes bizottságok áttekintik majd a módosító javaslatokat. Rabár Ferenc, pénzügyminiszter a napirend előadója kifejtette: az elkövetkezendő években a piacgazdaság kialakítása, illetve az ahhoz szükséges feltételrendszer megteremtése kerül hazánk gazdasági törekvéseinek középpontjába. Ennek részeként hajtják végre a tulajdonreformot, az ehhez kapcsolódó privatizációt, a kis- és középvállalatok alapítását. Meghirdetik a versenypolitikát, amely a gazdálkodókat a lehető legszélesebb körben, és a lehető legrövidebb időn belül versenykörnyezetbe kényszerítik. Ez azzal is jár, hogy mind többen kényszerülnek majd arra: az exportpiacokon szerezzék meg a fejlődésükhöz szükséges jövedelmeket. A kormány felülvizsgálta a támogatások rendszerét, s a lehetőségek határain belül megszünteti mindazokat a támogatásokat, amelyek torzítják a gazdasági folyamatokat. Hangsúlyozta, hogy más véleményekkel szemben úgy ítéli meg, hogy a kormány rövid távon képes létrehozni azokat a kereteket, amelyek megteremtik a szabad árképzés hátterét. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kedd délutáni összefoglaló (2. rész)
|
A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy az állami ármegállapításba tartozó árukör körülbelül 10 százalékát teszi ki az összes forgalomnak. Elsősorban azokra a termékekre és szolgáltatásokra terjed ki a hatósági ármegállapítás, amelyeknél a termelésben vagy a forgalmazásban monopol szervezetek tevékenykednek. Ilyenek például egyes energiahordozók, a közlekedési, hírközlési, vízügyi szolgáltatások. Ugyancsak ide tartoznak a társadalompolitikai szempontból kiemelt termékek, a tej, a gyógyszer, a lakbér.
Az általános vitában felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az ármegállapításról szóló törvény megalkotásával újabb fontos lépést tesz Magyarország a piaci viszonyok kialakítása irányában. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági Bizottság elnöke hangsúlyozta: a törvényjavaslat jól illeszkedik a liberális gazdálkodás kialakítását szolgáló jogszabályok sorába. Egyben javasolta, hogy az ártörvényt a tisztességtelen piaci magatartás szabályaival együtt tárgyalják, hiszen a két előterjesztés több ponton is érintkezik.
Az interpellációk és a kérdések sorában a legizgalmasabb kétségtelen Fodor Gábor (Fidesz) kérdése volt. A képviselő arra kért választ Boross Péter tárca nélküli minisztertől: van-e jogszabály adta lehetőség arra, hogy bármely párt aktivistája az információs hivatal járművét vezethesse. A miniszter válaszában elmondta, hogy a hivatal főigazgatóját megrovásban részesítette, és hangoztatta: elvárja a gépkocsivezető rendőrségi vizsgálattal párhuzamos és azzal arányos fegyelmi büntetését is.
A fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet törvényi szintű módosításáról a jövő hétfőn határoz az Országgyűlés. Az elnöklő Szűrös Mátyás ugyanis - mind az általános, mind a részletes vitát lezárva - megállapította, hogy a határozathozatalhoz három bizottság együttes írásos állásfoglalása szükséges, továbbá annak eldöntése: teljes egészében avagy csak egy részében kétharmados törvényről van-e szó.
A plénum új bizottsági tagokat választott meg, majd 17.41-kor befejezte munkáját. (MTI)
1990. november 6., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|