 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapjának
kétségkívül legfontosabb - a válságos napokat átélt ország feszült
belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs - eseménye volt
Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház
tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre
elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat
sugárzó szavai nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de
szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező
honatyákra is csillapítóan hatottak. A kormányfő váratlan
megjelenésének súlyát különösen megnövelte, hogy a Házat kedd reggel
ismét elérték a hétvégi országos rengések utórezgései.
A taxisblokád megítélésével kapcsolatos vitát Szabad György
házelnöknek az a hétfőn este elhangzott bejelentése váltotta ki,
miszerint elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván
fordulni tisztázandó: hol húzódnak a polgári engedetlenség
alkotmányos határai.
Erre a bejelentésre reflektált kedd reggel Fodor István. A
független képviselők nevében hangsúlyozta: azért választotta a
napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző
napon már nem adott szót.
Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az
Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési
képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen
túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres
lezárásával a kormány magától értetődőnek tartotta - s ilyen értelmű
nyilatkozatot is tett -, hogy nem kíván semmiféle eljárást
kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért
megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsítson a kormány
szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást. Arra kérte
Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a
Ház véleményét.
Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az
Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja
kezdeményezni: forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy
az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány
vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény
rendelkezéseit. Lépése mögött azonban semmiféle, retorzióra
lehetőséget adó szándék nincs. (folyt.köv.)
1990. október 30., kedd 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|