|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel László a gazdaságpolitikáról
|
------------------------------------
London, 1990. október 19. (BBC, Esti műsor) - Lengyel Lászlót az ismert fiatal budapesti közgazdászt most nevezeték ki a Pénzügykutató Részvénytársaság elnök-vezérigazgatójává, és első rádiónyilatkozatát budapesti különtudósítónknak, Szakonyi Péternek adta:
- Ön a közelmúltban kijelentette azt, hogy a kormány, illetve a kormány gazdaságpolitikája ismét a politika csapdájába esett. Ezek szerint a jelenlegi gazgaságpolitika valahogy úgy folytatja, ahol az előző abbahagyta, hiszen nem tud kiszabadulni a napi politikai érdekek fogságából. Mégis mi az alapvető különbség az ön véleménye szerint mondjuk a Németh-kormány és a mostani Antall-kormány gazgaságpolitikája között?
- Vannak különbségek. Az Antall-kormány tulajdonképpen most kezdi felmérni azt, hogy milyen is a gazdaság helyzete. Ehhez képest a Németh-kormány, vagy a korábbi kormány többé-kevésbé azért látott, ismert a helyzetre vonatkozóan számokat, jobban benne volt az apparátusi munkában. Ami jelentős különbség még - tehát a felmérés ügyében -, az az, hogy az Antall-kormány egy koalíciós kormányként, egy bonyolult irányítási szisztémát kénytelen működtetni állandó egyeztetésekkel, s ez gazdaságpolitikai szempontból inkább rosszabb az előző kormányhoz módszeréhez képest.
A harmadik dolog, hogy itt egy vita folyik a kormányon belül a gazdaságpolitikáról. Tehát még az intézkedésekben keverednek a koncepciók, mert - ahogy ezt már többször elmondtuk - három koncepció csatázik a kormányon belül. Az egyik szeretné a gazdaságot általában dinamizálni, újabb jövedelmeket bespirccelni szelektív iparfejlesztéssel és exportfejlesztéssel a gazdaságba. Ezt egy másik vonal nagyon élesen tagadja, és tulajdonképpen a korábbi kormányzat monetáris politikáját folytatni kívánja, bűnnek tekintené ezt a dinamizálást. (folyt.)
1990. október 19., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Lengyel László a gazdaságpolitikáról - 1. folyt.
|
Végül van egy harmadik program, amit szintén érzékelünk, és amely nem a monetáris visszafogásra vagy általános dinamizálásra épül, hanem arra, hogy a privatizáció meggyorsításával egy intézményes privetizáció gyorsítással lehetne a gazdaságot élénkítésére, és nem az államon, az állami tulajdonon keresztül kell a gazdaságot dinamizálni, hanem a magántulajdonon keresztül, a kisvállalkozásokon keresztül.
A három koncepció azonban teljesen összekeveredik, és ezért az intézkedésekben a gazdaságpolitikában pillanatnyilag egy patthelyzet állt elő. Ezt a patthelyzetet érzékeljük most, amikor tulajdonképpen ott tartunk, vagyis hát rosszabb helyzetben, mint amikor a kormányzat átvette a tárcát.
- Az ön véleménye szerint ebből az említett három lehetséges alternatívából melyik kerekedhet felül a közeljövőben?
- Amit most látni lehet: éppen a napokban a pénzügyminiszter drámai képet festett az ország állapotáról. Ez teljesen új vonás, mondható az eddigi kormányzati megnyilatkozások nagyon pozitívnak láttatták a jelent is és a jövőt is - legalábbis abban az értelemben, hogy a múlt öröksége persze borzasztó, de ahhoz képest a kormány a kilábalást viszonylag rövid távon el tudja képzelni.
Pillanatnyilag a pénzügyminisztériumi álláspont - melyet a miniszter kifejtett - elég erőteljesen a visszaforduló monetáris és fiskális visszafogó politikának a hagyományos receptjeit tükrözte. Az a benyomásom, hogy itt technikában lehet különbség, de gyakorlatilag többé-kevésbé ugyanaz: ezt elmondhatta volna az év elején Németh Miklósnak a pénzügyminisztere is, bár lehet, hogy kicsit másként mondta volna, ami nem jelenti azt, hogy ez a vonal győzedelmeskedett. (folyt.)
1990. október 19., péntek
|
Vissza »
|
|
- Lengyel László a gazdaságpolitikáról - 2. folyt.
|
Visszatérve a politikára, ezt úgy vélem - amit Rabár Ferenc kifejtett -, nem látják a kormányon belül, még sem szakértők, de az a benyomásom, hogy a politikában a koalíciót alkotó pártok a legkevésbé sincsenek meggyőződve, hogy ez a gazdaságpolitika vezetne ki a mélypontról az országot. A pártoknak a fejében még mindig egy dinamikus gazdaság és egy elég voluntarista elképzelés él arról, hogy hogy lehetne ezzel a magyar gazdasággal bánni.
Én tehát félek attól, hogy a politika abba az irányba fogja nyomni a gazdasági vezetőket - mint ahogy az a választási hadjáratban során is volt -, hogy igérjetek, úgy ahogy adni fog, úgy ahogy felemeljük a szegényeket, úgy ahogy adni fogunk a bányáknak, mert azért mégsem lehet azt megtenni, hogy bezárjuk a gépipari vállalatok nagy részét és így tovább. +++
1990. október 19., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|