 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután az interpellációk meghallgatásával
folytatta munkáját. Palotás János MDF-es képviselő az általános
forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan fordult a
pénzügyminiszterhez: deklarálják, hogy az új ÁFA törvény változtatni
kíván a nyugtaadási kötelezettség jelenlegi módján. Az interpelláló
képviselő nem, Országgyűlés viszont elfogadta a miniszter válaszát.
Miután Ungár Klára (Fidesz) interpellációja elmondásától
visszalépett azzal, hogy ügyében a Pénzügyminisztérium remélhetőleg
már megtette a szükséges intézkedéseket, Kis Zoltán (SZDSZ) a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez fordult
kérdésével a veszélyes hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása és a
korábbi illegális lerakótelepek felszámolása ügyében. Azt firtatta:
kidolgozta-e már a tárca erre vonatkozó tervét, s a kirótt bírságok
mekkora hányadát szándékoznak környezetvédelmi célokra fordítani.
Keresztes K. Sándor válaszában kiemelte: feltérképezik az illegális
telepeket, amelyek száma 3-10 ezerre tehető, s tervet dolgoznak ki a
veszélyek elhárítására. Évente egyébként 600 millió forint folyik be
kasszájukba a bírságokból; a teljes összeget környezetvédelmi
beruházásokra fordítják. Kis Zoltán a választ nem fogadta el, azzal,
hogy nem hallott igazán konkrétumokat; a plenáris ülés ezzel szemben
elfogadta azt.
Szarvas Béla és Kelemen József MDF-es képviselők a pénzügyi és a
földművelésügyi tárca vezetőitől vártak választ arra: milyen
intézkedéseket terveznek az egri és a mátraaljai történelmi borvidék
szőlőfelvásárlóinak pénzügyi megsegítésére. Rabár Ferenc ismertette
döntésüket, miszerint valamennyi gazdálkodót, akiknek a borászat a
fő tevékenysége, november 30-ig felvett hiteleik után egyszeri
kamattámogatásban részesítenek. Sem az interpellálók- akik
hiányolták a kamattérítés mértékének megjelölését-, sem az
Országgyűlés nem fogadta el a miniszteri választ.
A miniszterelnökhöz interpellált Hatvani Zoltán SZDSZ-es
képviselő, a kormány területpolitikájának témájában. Az előző
kormány pártpolitikának alárendelt területpolitikája szavai szerint
a falvak pusztításában a bulldózereknél is hatásosabbnak bizonyult.
Van-e a kormánynak pillanatnyilag kidolgozott területpolitikája? -
tette fel a képviselő. A miniszterelnök távollétében megszólaló
Horváth Balázs belügyminiszter igennel válaszolt. Az
önkormányzatokról szóló törvény - vélekedett - önmagában is
bizonyíték arra, hogy a kormánykoalíció hivatalba lépése első
pillanatától kezdve nagy horderejű kérdésnek tekinti a
településfejlesztést. A képviselő nem, ellenben az Országgyűlés
elfogadta a választ. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|