 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (5. rész)
|
Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár ezután
előterjesztette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló
törvényjavaslatot, amely - miként hangsúlyozta - a gazdasági
versenyhez fűződő közérdeket, valamint a versenytársak és a
fogyasztók érdekeit hivatott védeni. A tisztességes üzleti etikán
alapulva szabályozza az ország területén folytatott gazdasági
tevékenységet, s - megítélése szerint - messzemenően biztosítani
tudja az alakuló piac zavartalan működését. Ennek megfelelően a
törvényjavaslat - pótolva a korábbi ez irányú jogszabályok adósságát
- kitér a versenykorlátozás tilalmának részletes kibontására, a
gazdasági erőfölény fogalmára, s külön szabályozza a gazdasági
tevékenységet folytató vállalkozók szervezeti egyesülését. A
versenyfelügyeleti feladatok ellátására pedig Gazdasági
Versenyhivatal létrehozását írja elő.
A törvényjavaslat felett nyitott általános vitában valamennyi
felszólaló elismerően nyilatkozott a dokumentumról, ugyanakkor
számos kritikát is megfogalmaztak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) aggodalmát
fejezte ki amiatt, hogy az igen nagy hatalomkörrel rendelkező
versenyhivatal a tervezet szerint a kormány s nem a Parlament
felügyelete alatt állna. Jóllehet programjában az MDF is ez utóbbi
szükségességét hangoztatta. Szalay Gábor (SZDSZ) megfogalmazása
szerint a törvénytervezet olyan ,,két-három számmal nagyobb kabát,
amelybe remélhető, hogy majdan belenövünk,,; tartalma ugyanis messze
előtte jár jelenlegi piaci viszonyainknak. Zsebők Lajos MDF-es
honatya ugyancsak úgy ítélte meg: a törvény a jövőt szabályozza.
Hiányolta a jelenlegi, illetőleg az épülőfélben lévő piac
szereplőire, megnyilvánulásaira vonatkozó utalásokat. A szocialista
párti Pál László szintén a jelenlegi és a javaslatban szabályozandó
piac közti különbséget húzta alá azzal: megítélésük szerint csak
tendenciájában lehet érvényesíteni e törvényt. Kósa Lajos (Fidesz)
azt emelte ki: az ilyen jellegű versenytörvények világszerte
folyamatosan változnak, a piac újabb és újabb igényeihez igazodnak.
Ennek megfelelően kiindulópontnak kell tekinteni a honatyák előtt
fekvő dokumentumot.
Rott Nándor (KDNP) ugyancsak elismerően szólt a
törvényjavaslatról, de a monopolhelyzettel kapcsolatosan súlyos
hiányosságának vélte, hogy egyfelől szigorúan korlátozza a
vállalatok egyesülését, azt azonban nem gátolja meg, hogy egyetlen
vállalat monopolhelyzetre tegyen szert, miként nem rendelkezik a már
monopolhelyzetben lévő cégekről sem. (folyt.köv.)
1990. október 15., hétfő 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|