 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (1. rész)
|
1990. október 15., hétfő - A Magyar Szocialista Párt
megüresedett képviselői helyeinek betöltésével kezdte meg 15 óra
után néhány perccel hétfői munkanapját az Országgyűlés. A plenáris
ülésen Szabad György házelnök bejelentette: az MSZP Tabajdi Csabát
és Suchman Tamást jelölte a képviselői székekbe. A Mentelmi és
Összeférhetetlenségi, valamint a Választási és Mandátumvizsgáló
Bizottság megvizsgálta a képviselők megbízólevelét, amelyről a
törvényhozó testület jelentést hallgatott meg. A házelnök indítványa
alapján az Országgyűlés igazolta az új szocialista párti képviselők
mandátumát; Tabajdi Csaba és Suchman Tamás elfoglalta helyét a
parlament széksoraiban.
Ezt követően Szabad György bejelentette: a kormány benyújtotta a
büntető jogszabályok módosításáról, a helyi bíróságok létesítéséről,
valamint az illetékekről szóló törvényjavaslatot, majd felkérte az
illetékes bizottságokat, hogy tárgyalják meg az előterjesztéseket.
Ugyancsak bejelentette, hogy a kormány sürgős tárgyalást kérve
benyújtotta az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek
érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló országgyűlési
határozati javaslatot, amelyet várhatóan keddi munkanapján
tárgyalhat meg a testület.
Ugyancsak a plenáris ülés napirendjének előterjesztése előtt
Szabad György házelnök ismertette személyes állásfoglalását néhány,
a törvényhozás munkájával kapcsolatos, s a közvéleményt élénken
foglalkoztató témával összefüggésben. Leszögezte: a magyar
demokratikus jogállam kiteljesedésének újabb állomásaként megtartott
önkormányzati választások eredményei azt mutatják, hogy erősödtek
demokráciánk pluralista vonásai, növekedett a közéletben szerephez
jutó párton kívüliek aránya. Ez a pluralizmus azonban a felelősség
fokozott megosztásával jár együtt, s a megválasztottaknak azért kell
dolgozniuk, hogy mindenki otthon érezze magát e hazában.
Kijelentette: mindebben a legnagyobb felelőssége az Országgyűlésnek
van, amelynek mindenképpen méltónak kell lennie történelmi
feladatához. A parlamenti munka szünetében azonban sötét árny
vetődött a törvényhozásra a szeptember 18-i ülésen elhangzott
bekiabálás fejleményeként. Az ügyben ügyészi vizsgálatot rendeltek
el, amelynek eredménye az elmúlt napokban nyilvánosságot kapott, s
amely szerint ,,Hordót a szónoknak
,, szöveg hangzott el. Mindennek
nyomán indokolt, hogy a bekiabálás ügyével a továbbiakban ne
foglalkozzék az Országgyűlés, amely törvényalkotó testület, nem
nyomozó hatóság - hangsúlyozta Szabad György. (folyt.köv.)
1990. október 15., hétfő 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (2. rész)
|
Az ügy tanulságainak levonásaként elmondta: a viták során
kerülni kell minden alantas indulatgerjesztést, gúnyolódást,
lejáratást, s megengedhetetlen, hogy a kocsma vagy a kabaré
kiszólásai, magatartási formái helyet kapjanak az Országgyűlésben, e
legmagasabb fórumon.
A továbbiakban elmondta: jól haladnak az új házszabályok
munkálatai, s a Házbizottság tevékenységének is köszönhetően
várhatóan még ősszel a plénum elé kerülnek. Utalt arra, hogy a
parlamenti incidensnek volt egy olyan járulékos mozzanata is, amely
szerint az ügy kapcsán megnyilatkozó valamennyi országgyűlési
tényező felhasználta az alkalmat arra, hogy elhatárolja magát az
antiszemitizmustól, elítélje azt, s hitet tegyen amellett, hogy
érvényesíteni kell az emberi, a polgári és a politikai jogokat,
összefüggésben az alkotmányossággal és a művelt világ legmagasabb
szinten kifejezett követelményeivel.
Az Országgyűlés elnöke végül megállapította: a testület
megmutatta, hogy képes megfelelni feladatának, hiszen működése első
öt hónapjában 79 jogszabályt alkotott - ebből 16 volt új törvény, 31
törvénymódosítás és 32 kisebb-nagyobb országgyűlési határozat.
Kijelentette: mindenkinek joga van eltérő, különböző nézeteket
hangoztatni, bírálni, kezdeményezni, de az Országgyűlés
elhivatottságát a törvényalkotásra ne kérdőjelezze meg senki sem az
Országházban, sem azon kivül, aki alkotmányos közéletet akar
Magyarországon.
Szabad György szavait követően kért szót Gál Zoltán (MSZP), aki
arra hívta fel a figyelmet: a kormányzat és a törvényhozás egészének
át kell gondolnia teendőit. A magyar gazdaságot hátrányosan érintő
tényezőkre - így az öbölbeli válságra, a szovjet szállítások
akadozására - hivatkozva halaszthatatlannak vélte, hogy a
törvényhozás mielőbb hozzákezdjen a gazdasági törvények
tárgyalásához.
Ezzel azonban még korántsem értek véget a napirend előtti
felszólalások, hiszen a Szabad György által is vázolt
,,hordóüggyel,, kapcsolatosan szinte valamennyi frakcióból sorra
jelezték hozzászólási szándékukat a képviselők. (folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (3. rész)
|
Csengey Dénes az MDF frakció álláspontját tolmácsolva arra
szólította fel mind a parlamenti pártokat, mind a parlamenten kívüli
politikai erőket, hogy együttesen kezdeményezzenek vizsgálatot annak
felderítésére: valóban véletlen félrehallás vagy tudatos rágalmazás
húzódik meg a botrányossá duzzadt ,,hordó-ügy,, mögött. A képviselő
azért is követelte a vizsgálatot , mert - mint hangsúlyozta - e
botrány külföldön is rossz fényben tüntette fel a magyar
törvényhozást, s végső soron Magyarországot, a magyar népet is
hátrányosan érintheti. Hangsúlyozva, hogy a parlamentnek nincs
bűntudata ebben az ügyben, mindehhez hozzáfűzte: az antiszemitizmus
nagy bűn, de legalább ilyen mértékű bűn az antiszemitizmus
megalapozatlan vádja.
Csengey Dénes vélekedéséhez csatlakozott az MDF padsoraiból egy
másik képviselő, G. Nagyné Maczó Ágnes is, aki azonban azzal a nem
kis meglepetést keltő kijelentéssel is kiegészítette a korábban
elmondottakat, hogy jelenleg magyarellenes politika folyik az
országban. A képviselőnő éppen ezért amellett érvelt: ha a
kisebbségi jogokat védeni kell, akkor a többség is jogot formálhat
hasonló oltalomra. A ,,hordó-ügyet,, is ,,súlyos magyarellenes
provokációként,, aposztrofálta az MDF-es képviselőnő, s több
parlamenti tisztségviselőt - köztük Szabad György elnököt és
Dornbach Alajos alelnököt - arra szólított fel, hogy az ügyben
korábban tett nyilatkozataik miatt kövessék meg a törvényhozást.
Erre reflektálva Szabad György pontosan felidézte az eseményeket
a szeptember 24-i vádemeléstől kezdve a legfőbb ügyész múlt hét
végén közzétett vizsgálati jelentéséig. Emlékeztetett ugyanakkor
arra is, hogy a vádemelést követő napon a Parlament rendelkezésére
álló hangfelvételt megvizsgálta egy bizottság, s ennek eredményeiről
számolt be - e vizsgálat jegyzőkönyvét idézve - egy szeptember 28-i
sajtótájékoztatón ő maga is.
Szabad György határozottan leszögezte: egészen október 2-ig
senki nem állt elő újabb felvétellel, márpedig az Országgyűlés
tisztikara nem tussolhatta el az ügyet, nem hallgathatott a
vádemelést követően kialakult szituációban. Immár kifejezetten Maczó
Ágneshez intézve szavait, mintegy a képviselőnő ,,bocsánatkérési,,
felszólítására válaszolva kijelentette: az üggyel kapcsolatban
további nyilatkozatot csak hatósági felszólításra hajlandó tenni.
(folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (4. rész)
|
A ,,hordó-ügy,, feletti vitában - melynek során mind a
kisgazdapárti, mind a kereszténydemokrata frakció csatlakozott az
MDF újabb vizsgálati kezdeményezéséhez - végül is visszhangtalan
maradt egy másik javaslat, mégpedig az SZDSZ-es Kőszeg Ferencé, aki
azt vetette fel: jelentkezzen végre az a képviselő, aki az ominózus
ülésnapon a ,,Hordót a szónoknak
,, közbekiabálást elkövette. Erre
azonban - csakúgy, miként a polémia eddig eltelt heteiben - most sem
került sor.
Még mindig napirend előtt kért szót egy másik témában Jakab
Róbertné (MSZP), aki a magyarországi nemzetiségek
érdekképviseletének hiányosságait feszegette. Mint mondotta: a
kormány nem sokat tett a hazai kisebbségek ügyében, s mindmáig nem
épült ki Magyarországon a nemzetiségi intézményrendszer. Felidézte
azt a tíz nappal ezelőtti szlovákiai megmozdulást, ahol kifejezetten
az ottani magyar kisebbséget fenyegető jelszavak és kitételek
hangzottak el.
Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár erre válaszolva
elmondta: az elmúlt hetekben kétszer kértek találkozót a Matica
Slovenska szervezet vezetőitől, ám ez a megkeresésük eredményetelen
maradt. Az államtitkár - hangsúlyozva abbeli meggyőződését, hogy a
nemzetiségek ügyében nem lehet a reciprocitás alapján megoldást
remélni - kifejtette: a kormány készül a hazai nemzeti kisebbségek
parlamenti képviseletének rendezésére, mégpedig oly módon, hogy a
kisebbségek képviselői ne véletlenszerűen, hanem szervezetten ott
legyenek a magyar törvényhozásban.
Ezt követően - immár a napirend szerinti tárgyalást megkezdve -
a képviselők rátértek a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról
szóló törvényjavaslatra. (folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (5. rész)
|
Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár ezután
előterjesztette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló
törvényjavaslatot, amely - miként hangsúlyozta - a gazdasági
versenyhez fűződő közérdeket, valamint a versenytársak és a
fogyasztók érdekeit hivatott védeni. A tisztességes üzleti etikán
alapulva szabályozza az ország területén folytatott gazdasági
tevékenységet, s - megítélése szerint - messzemenően biztosítani
tudja az alakuló piac zavartalan működését. Ennek megfelelően a
törvényjavaslat - pótolva a korábbi ez irányú jogszabályok adósságát
- kitér a versenykorlátozás tilalmának részletes kibontására, a
gazdasági erőfölény fogalmára, s külön szabályozza a gazdasági
tevékenységet folytató vállalkozók szervezeti egyesülését. A
versenyfelügyeleti feladatok ellátására pedig Gazdasági
Versenyhivatal létrehozását írja elő.
A törvényjavaslat felett nyitott általános vitában valamennyi
felszólaló elismerően nyilatkozott a dokumentumról, ugyanakkor
számos kritikát is megfogalmaztak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) aggodalmát
fejezte ki amiatt, hogy az igen nagy hatalomkörrel rendelkező
versenyhivatal a tervezet szerint a kormány s nem a Parlament
felügyelete alatt állna. Jóllehet programjában az MDF is ez utóbbi
szükségességét hangoztatta. Szalay Gábor (SZDSZ) megfogalmazása
szerint a törvénytervezet olyan ,,két-három számmal nagyobb kabát,
amelybe remélhető, hogy majdan belenövünk,,; tartalma ugyanis messze
előtte jár jelenlegi piaci viszonyainknak. Zsebők Lajos MDF-es
honatya ugyancsak úgy ítélte meg: a törvény a jövőt szabályozza.
Hiányolta a jelenlegi, illetőleg az épülőfélben lévő piac
szereplőire, megnyilvánulásaira vonatkozó utalásokat. A szocialista
párti Pál László szintén a jelenlegi és a javaslatban szabályozandó
piac közti különbséget húzta alá azzal: megítélésük szerint csak
tendenciájában lehet érvényesíteni e törvényt. Kósa Lajos (Fidesz)
azt emelte ki: az ilyen jellegű versenytörvények világszerte
folyamatosan változnak, a piac újabb és újabb igényeihez igazodnak.
Ennek megfelelően kiindulópontnak kell tekinteni a honatyák előtt
fekvő dokumentumot.
Rott Nándor (KDNP) ugyancsak elismerően szólt a
törvényjavaslatról, de a monopolhelyzettel kapcsolatosan súlyos
hiányosságának vélte, hogy egyfelől szigorúan korlátozza a
vállalatok egyesülését, azt azonban nem gátolja meg, hogy egyetlen
vállalat monopolhelyzetre tegyen szert, miként nem rendelkezik a már
monopolhelyzetben lévő cégekről sem. (folyt.köv.)
1990. október 15., hétfő 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (6. rész)
|
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló
törvényjavaslat általános vitáját szombaton folytatja az
Országgyűlés. A keddi ülésnapon először a honvédelemről szóló
törvény szerepel a plenáris ülés napirendjén, majd interpellációkat
és kérdéseket hallgatnak meg a képviselők. (MTI)
1990. október 15., hétfő 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|