|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (3. rész)
|
Csengey Dénes az MDF frakció álláspontját tolmácsolva arra szólította fel mind a parlamenti pártokat, mind a parlamenten kívüli politikai erőket, hogy együttesen kezdeményezzenek vizsgálatot annak felderítésére: valóban véletlen félrehallás vagy tudatos rágalmazás húzódik meg a botrányossá duzzadt ,,hordó-ügy,, mögött. A képviselő azért is követelte a vizsgálatot , mert - mint hangsúlyozta - e botrány külföldön is rossz fényben tüntette fel a magyar törvényhozást, s végső soron Magyarországot, a magyar népet is hátrányosan érintheti. Hangsúlyozva, hogy a parlamentnek nincs bűntudata ebben az ügyben, mindehhez hozzáfűzte: az antiszemitizmus nagy bűn, de legalább ilyen mértékű bűn az antiszemitizmus megalapozatlan vádja.
Csengey Dénes vélekedéséhez csatlakozott az MDF padsoraiból egy másik képviselő, G. Nagyné Maczó Ágnes is, aki azonban azzal a nem kis meglepetést keltő kijelentéssel is kiegészítette a korábban elmondottakat, hogy jelenleg magyarellenes politika folyik az országban. A képviselőnő éppen ezért amellett érvelt: ha a kisebbségi jogokat védeni kell, akkor a többség is jogot formálhat hasonló oltalomra. A ,,hordó-ügyet,, is ,,súlyos magyarellenes provokációként,, aposztrofálta az MDF-es képviselőnő, s több parlamenti tisztségviselőt - köztük Szabad György elnököt és Dornbach Alajos alelnököt - arra szólított fel, hogy az ügyben korábban tett nyilatkozataik miatt kövessék meg a törvényhozást.
Erre reflektálva Szabad György pontosan felidézte az eseményeket a szeptember 24-i vádemeléstől kezdve a legfőbb ügyész múlt hét végén közzétett vizsgálati jelentéséig. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a vádemelést követő napon a Parlament rendelkezésére álló hangfelvételt megvizsgálta egy bizottság, s ennek eredményeiről számolt be - e vizsgálat jegyzőkönyvét idézve - egy szeptember 28-i sajtótájékoztatón ő maga is.
Szabad György határozottan leszögezte: egészen október 2-ig senki nem állt elő újabb felvétellel, márpedig az Országgyűlés tisztikara nem tussolhatta el az ügyet, nem hallgathatott a vádemelést követően kialakult szituációban. Immár kifejezetten Maczó Ágneshez intézve szavait, mintegy a képviselőnő ,,bocsánatkérési,, felszólítására válaszolva kijelentette: az üggyel kapcsolatban további nyilatkozatot csak hatósági felszólításra hajlandó tenni. (folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|