 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (2. rész)
|
Az ügy tanulságainak levonásaként elmondta: a viták során
kerülni kell minden alantas indulatgerjesztést, gúnyolódást,
lejáratást, s megengedhetetlen, hogy a kocsma vagy a kabaré
kiszólásai, magatartási formái helyet kapjanak az Országgyűlésben, e
legmagasabb fórumon.
A továbbiakban elmondta: jól haladnak az új házszabályok
munkálatai, s a Házbizottság tevékenységének is köszönhetően
várhatóan még ősszel a plénum elé kerülnek. Utalt arra, hogy a
parlamenti incidensnek volt egy olyan járulékos mozzanata is, amely
szerint az ügy kapcsán megnyilatkozó valamennyi országgyűlési
tényező felhasználta az alkalmat arra, hogy elhatárolja magát az
antiszemitizmustól, elítélje azt, s hitet tegyen amellett, hogy
érvényesíteni kell az emberi, a polgári és a politikai jogokat,
összefüggésben az alkotmányossággal és a művelt világ legmagasabb
szinten kifejezett követelményeivel.
Az Országgyűlés elnöke végül megállapította: a testület
megmutatta, hogy képes megfelelni feladatának, hiszen működése első
öt hónapjában 79 jogszabályt alkotott - ebből 16 volt új törvény, 31
törvénymódosítás és 32 kisebb-nagyobb országgyűlési határozat.
Kijelentette: mindenkinek joga van eltérő, különböző nézeteket
hangoztatni, bírálni, kezdeményezni, de az Országgyűlés
elhivatottságát a törvényalkotásra ne kérdőjelezze meg senki sem az
Országházban, sem azon kivül, aki alkotmányos közéletet akar
Magyarországon.
Szabad György szavait követően kért szót Gál Zoltán (MSZP), aki
arra hívta fel a figyelmet: a kormányzat és a törvényhozás egészének
át kell gondolnia teendőit. A magyar gazdaságot hátrányosan érintő
tényezőkre - így az öbölbeli válságra, a szovjet szállítások
akadozására - hivatkozva halaszthatatlannak vélte, hogy a
törvényhozás mielőbb hozzákezdjen a gazdasági törvények
tárgyalásához.
Ezzel azonban még korántsem értek véget a napirend előtti
felszólalások, hiszen a Szabad György által is vázolt
,,hordóüggyel,, kapcsolatosan szinte valamennyi frakcióból sorra
jelezték hozzászólási szándékukat a képviselők. (folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 18:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|