 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés hétfői munkanapja - összefoglaló (1. rész)
|
1990. október 15., hétfő - Amint az várható volt, a
háromhetes szünet után hétfőn összeült törvényhozás tanácskozását
nem kerülhette el a belpolitikai vihart kavart ,,hordóügy,,
utórezgése. Szabad György házelnök még az érdemi munka megkezdése
előtt fejtette ki véleményét a Kurír által kirobbantott ügyről,
amely - szavai szerint - sötét árnyat vetett a magyar parlamentre.
Felidézve a napokban közzétett legfőbb ügyészi vizsgálat eredményét
- miszerint a Parlamentben ,,Hordót a szónoknak,, bekiabálás
hangzott el - úgy vélte: indokolt, hogy ezzel a kérdéssel a
továbbiakban ne foglalkozzon az Országgyűlés, már csak azért sem,
mivel törvényhozó testület, s nem nyomozó hatóság.
A ,,hordóügy,, azonban nem zárult le ilyen gyorsan, hiszen a
házelnök monitorán sorra jelentek meg a napirend előtt szót kérő
képviselők nevei. Csengey Dénes (MDF) frakciója álláspontját
tolmácsolva arra szólította fel mind a parlamenti pártokat, mind a
parlamenten kívüli politikai erőket, hogy együttesen
kezdeményezzenek vizsgálatot annak felderítésére: valóban véletlen
félrehallás vagy tudatos rágalmazás húzodik meg a botrányossá
duzzadt ,,hordóügy,, mögött. Csengey azért is követelte a
vizgálatot, mert - mint hangsúlyozta - e botrány külföldön is rossz
fényben tüntette fel a magyar törvényhozást, s végső soron
Magyarországot, a magyar népet is hátrányosan érintheti.
Csengey Dénes vélekedéséhez csatlakozott az MDF padsoraiból egy
másik képviselő, G. Nagyné Maczó Ágnes is, aki azonban azzal a nem
kis meglepetést keltő kijelentéssel is kiegészítette a korábban
elmondottakat, hogy magyarellenes politika folyik jelenleg az
országban. A képviselőnő éppen ezért amellett érvelt: ha a
kisebbségi jogokat védeni kell, akkor a többség is jogot formálhat
hasonló oltalomra. Természetesen a ,,hordóügyet,, is ,,súlyos
magyarellenes provokációként,, aposztrofálta az MDF-es képviselőnő,
s több parlamenti tisztségviselőt - köztük Szabad György elnököt és
Dornbach Alajos alelnököt - arra szólított fel, hogy az ügyben
korábban tett nyilatkozataik miatt kövessék meg a Parlamentet.
A ,,hordóügy,, feletti vitában - melynek során mind a
kisgazdapárti, mind a kereszténydemokrata frakció csatlakozott az
MDF újabb vizsgálati kezdeményezéséhez - végül is visszhangtalan
maradt egy másik javaslat, mégpedig az SZDSZ-es Kőszeg Ferencé, aki
azt vetette fel: jelentkezzen az a képviselő, aki az ominózus
ülésnapon a ,,Hordót a szónoknak
,, közbekiabálást elkövette.
(folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|