|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kooszorúzások az aradi vértanúk napján (2.rész)
|
Gyulán a negyvennyolcas honvédtiszti emlékműnél az aradi vértanúk emlékére megtartott koszorúzási ünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet. Felidézte a honvédtábornokok Arad előtti két gyulai napját, amelynek drámaiságát oly nagy erővel adta vissza Száraz György A nagyszerű halál című, a gyulai vár színpadán az 1970-es években bemutatott művében. E két gyulai naphoz hasonlóan ötszáz éve él félelmek és remények közt hánykódva a magyarság, s csak átmenetileg tudott egyik érzés a másikon felülemelkedni.
A tizenhárom aradi vértanú úgy él a népben, mintha egyetlen gránittömbből faragták volna őket - mondotta a miniszter. Az Aradon 141 éve kivégzettek különböző társadalmi rétegekből s más-más nemzetből származtak, ám amikor kellett, tudták, miként kell együtt vállalni sorsukat. Ha azt akarjuk, hogy talpra álljon az ország, e tanításról nem feledkezhetünk meg. Mártírjaink áldozatvállalásának példája sem a magyarságtól, sem a Kárpát-medence más népeitől nem vehető el. Az aradiak vértanúsága az egész nemzeti közgondolkodásnak a része, s az is marad, míg magyarok élnek a kárpát-medencében - fejezte be emlékbeszédét Für Lajos.
X X X
Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak állított emlékművet Dunaújváros. Palotás József helyi szobrászművész alkotását szombaton, az aradi vértanúk napján avatták fel a település régi városrészében a polgárok, a város vezetői, valamint a parlamenti pártok helyi képviselőinek jelenlétében. Az emlékmű létrehozása a település lakóinak összefogása eredményeként vált lehetővé; a költségekhez hozzájárult a Dunapentele Baráti Kör, valamint a városban lévő szervezetek, intézmények, vállalatok nagy része. (MTI)
1990. október 6., szombat 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|