|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország és az EFTA
|
-----------------------
München, 1990. szeptember 27. (SZER, A mai nap, Farkas Pál) - Még alig telt el három hónap azóta, hogy az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás, az EFTA és Magyarország képviselői Gothenburgban kinyilvánították együttműködési szándékukat, ma pedig dr.Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere már az első közös magyar-EFTA bizottsági tárgyalást nyithatta meg.
Az 1960-ban létrehozott, hat tagállomot tömörítő EFTA kereskedelmi súlya igen jelentős Európában. Ausztria, Svájc, Finnország, Norvégia, Svédország és Izland több mint 20 százalékkal részesedik az Európai Gazdasági Közösség exportjából és importjából. 1989-ben ez a forgalom összességében 232 milliárd dollárt tett ki.
Magyarországon az utóbbi időszakban történelmileg jelentős változások zajlottak le - kezdte megnyitóját dr. Kádár Béla -, és ezek a változások nemcsak a politikában, de a gazdaságban is gyökeres szemléletváltást igényelnek.
Magyarország célja az, hogy mielőbb szervesen beépüljön természetes közegébe, az európai integrációba, s ennek érdekében már meg is tette az első lépéseket.
Hiába látjuk azonban tisztán a célt, számos tényező nehezíti haladásunkat. Ezek között is a legsúlyosabb teher az a hatalmas külföldi adósságállomány és egyre növekvő adósságszolgálat, amely az elmúlt rendszer igencsak nyomasztó hagyatéka és állandó gondokat okoz a költségvetési egyensúly megteremtése terén.
A KGST-piac összeomlása, a német egyesülés okozta piacvesztés és az iraki megszállás okozta olajkrízis tovább nehezíti helyzetünket. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|