Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Antall-kormány - ügyetlenül, de jó irányban - SZER 1.

München, 1990. szeptember 19. szerda (MTI) - A Szabad Európa Rádió kommentárban foglalkozott a magyar kormány külpolitikájával.


Miután emlékeztetett a közeli napok magyar külpolitikájának főbb
eseményeire - Göncz Árpád köztársasági elnök útja az Egyesült
Államokban, Antall József miniszterelnök római tárgyalásai, Margaret
Thatcher brit miniszterelnök, Enrique Baron Crespo, az Európa
Parlament elnöke, valamint az Európa Parlament magyar kapcsolatokkal
foglalkozó delegációjának budapesti látogatása -, feltette a
kérdést: Vajon továbbra is sikerágazatnak tekinthető-e a magyar
külpolitika? Avagy - miként ezt az ellenzék, vagy annak egyes tagjai
állítják - az Antall-kormányzat még azt is elrontotta, amit elődei a
külpolitikában létrehoztak? Igaz-e - Tamás Gáspár Miklós állításának
megfelelően -, hogy Kádár és Grósz sikeresebb volt a külpolitikában,
mint Antall József és munkatársai? - folytatódott a kérdések sora.

    A kommentár szerint az ellenzék egyesített sortüze Jeszenszky
Géza külügyminiszterre és rajta keresztül a mai magyar külpolitikára
indokolatlan. Nem látszik indokoltnak az az érv, miszerint a
kormányzat kizárólag kihasználja a külpolitikában rejlő előnyöket, s
nem igaz az, amit Tamás Gáspár Miklós állít, nevezetesen, hogy az új
kormányzat csak elrontja elődei tevékenységét.

    - Szerintem egészen másról van szó - szögezte le a kommentár
irója, Hamburger MIhály. - Ha lassan és ellentmondásosan is,
valójában egy új külpolitikai koncepció körvonalai bontakoznak ki a
kormányzat tevékenysége nyomán .

    - Igaz, már korábban megtörtént a nyitás Nyugat felé, de a
nyugati nyitás ma prioritást élvez. Egyszerre kényszer ez és józan
belátás. Kényszer annyiban, hogy kiderült: a Közép-Európáról, az
Osztrák-Magyar Monarchiáról, vagy a cseh-lengyel-magyar
testvériségről szőtt vágyképek illúziók. És nemcsak azért, mert
Romániával nem jók Magyarország kapcsolatai, sőt még
Csehszlovákiával sem felhőtlen a viszony, hanem azért is, mert
gazdaságilag ennyire visszamaradott országok összefogásából,
integrációjából egyértelmű felemelkedés aligha következhet be
bármelyikük számára. (folyt.)



1990. szeptember 19., szerda 11:28


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD