|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (13. rész)
|
Megismételte: senkinek sincs joga interpellációban arra, hogy egy másik pártot támadjon. Ekkor bővült a szópárbajozók köre, ugyanis Kövér László (Fidesz) kétperces hozzászólásában kifejtette, hogy a házszabály nem ismeri a személyes megtámadtatás fogalmát, és különösen nem a pártot ért személyes megtámadtatásét, ezért nem lett volna szabad szót kapnia Torgyán Józsefnek.
A megtámadtatási viták közben csendesebben zajlott a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. Ütközési pontok persze ebben a témában is akadtak: elsősorban arról vitatkoztak a képviselők, hogy csak az egészségügyi és a szociális területre fordítsák a költségvetésből felosztható pénzt, vagy politikai színezetű szervezetek is kaphassanak-e belőle. Ha kizárnák a támogatandók köréből a politikai szervezeteket, megszűnne a működési lehetősége például a Független Jogász Fórumnak, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának és több más, a rendszerváltásban aktív szerepet vállalt kisebb szervezetnek.
Az SZDSZ padsoraiból - a benyújtott módosító indítványokat indokolva - a felszólaló képviselők azt hangsúlyozták, hogy célszerű lenne a fennmaradó, mintegy 20 millió forintos támogatási keretet az egészségügyi és szociális szervezetek, egyesületek között felosztani. A támogatott szervezetek körét meghatározó ideiglenes parlamenti bizottság elnöke, Zimányi Tibor azonban úgy ítélte: a humanitárius szervezetek a közeljövőben a népjóléti tárca költségvetési keretéből igényelhetnek forrásokat. Helytelenítette ugyanakkor, hogy több felszólaló igyekezett szembeállítani a támogatások elosztásánál a múltban meghurcoltakat tömörítő szervezeteket és a különféle szociális, humanitárius egyesületeket. Éppen ezért javasolta, hogy az ellenzék módosító indítványait vesse el a Tisztelt Ház, s a határozattervezetet eredeti formájában fogadja el. Ez így is történt, hiszen - a módosító indítványok elvetése után - 130 képviselő voksolt az eredeti határozati javaslat mellett, míg 35-en nemmel szavaztak, s 73-an tartózkodtak.
Az elnöklő Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy folytatják az interpellációk megtárgyalását. Kónya Imre azonban figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a Házbizottság határozata értelmében hat óra után már csak kérdések kerülhetnek a plénum elé, tekintettel arra, hogy számos vidéki képviselőnek e kora esti órán már indul a vonata, így nem tudnának érdemben állást foglalni az interpellációkra adott válaszoknál. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|