 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Bécsi magyar rendezvények
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. szeptember 14. péntek (MTI-tud) - A budapesti
Nemzeti Színház vendégszereplésével és népművészeti kiállítással
kezdődött el csütörtökön este Bécsben a Collegium Hungaricum őszi
rendezvénysorozata.
Az intézmény székházának nagytermében a Nemzeti Színház
társulata nagy sikerrel előadta Eörsi István ,,Tragédia magyar
nyelven Szophoklész Antigonéjából,, című egyfelvonásos drámáját
Bessenyei Ferenc, Lukács Margit, Ráckevei Anna, Raksányi Gellért,
Tóth Éva és más neves művészek közreműködésével, Csiszár Imrének, a
színház igazgatójának rendezésében. A Collegium Hungaricum
fennállása óta ez volt az első eset, hogy a bécsi magyar kulturális
intézet épülete ilyen sokszereplős darab színhelye volt. A budapesti
társulat ugyancsak most először mutatta be külföldön az Eörsi-művet,
amelyet a szerző tavaly írt a Nemzeti Színház felkérésére, s amelyet
egy éve játszanak a Várszínházban. A bécsi előadás után a nézők -
ezúttal túlnyomórészben ausztriai magyarok - meleg ünneplésben
részesítették a színészeket.
Ugyancsak csütörtökön este a Collegium Hungaricumban
ünnepélyesen megnyitották a budapesti Néprajzi Múzeum ,,A magyar
címer a népművészetben,, címmel rendezett kiállítását. A tárlat
csaknem száz - az 1700-as évek elejétől e század harmincas évéig
készült - mindennapi használati tárgyat, ruhadarabot és sok
fényképet felvonultatva mutatja be a magyar történelmi címer
díszítőelemként való változatos népművészeti felhasználását. A
Bécsben bemutatott anyag egy része eddig meg Budapesten sem került
nyilvánosság elé. A megnyitón először Balázs Béla egyetemi tanár, a
Collegium Hungaricum új igazgatója beszélt, majd Klaus Beitl, a
bécsi Néprajzi Múzeum igazgatója méltatta az érdekes kiállítást, az
osztrák és magyar néprajztudomány hagyományosan jó kapcsolatait.
Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Tamás, a budapesti
Néprajzi Múzeum főigazgatója, továbbá számos közép- és kelet-európai
ország múzeumi vezetője is, akik jelenleg az osztrák fővárosban
tanácskoznak intézményeik együttműködésének fejlesztéséről. +++
1990. szeptember 14., péntek 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|