|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országos szakszervezeti kerekasztal Bábolnán (1. rész)
|
1990. szeptember 11., kedd - A kormány ,,tulajdon és
privatizáció,, című előterjesztéséről, valamint a kedvezményes
üdültetést érintő kérdésekről tárgyalt kedden Bábolnán, az Országos
Szakszervezeti Kerekasztal, vagyis Autonómok, az Értelmiségi
Szakszervezetek tömörülése, a Független Szakszervezetek Demokratikus
Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a
Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési
Fóruma és a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség képviselői.
Az első napirendi ponttal kapcsolatosan az ülésen leszögezték: a szakszervezetek üdvözlik a privatizációs program gyorsítását célzó kormányzati szándékot. Megítélésük szerint azonban a dokumentum tézisei viszont egyoldalúak, az anyag a privatizációt lényegében politikai jelszóként kezeli, és nem társadalmi konszenzust kereső koordinációs törekvést jelez. Így fennáll annak a veszélye, hogy a Parlamentben egy újabb joghézagokkal teli szabályozást alkotnak. A téma eredményes parlamenti megvitatására csak akkor lehet számítani, ha azt közgazdaságilag megalapozottan, a gazdasági szerkezet, a szabályozórendszer, a fogyasztói érdekvédelem és az állami felügyelet jellegének változásával összefüggésben tárgyalják.
A szakszervezetek - hangsúlyozták a tanácskozáson - alapvetőnek tartják, hogy a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogszabályban garantált részvételi és a döntésekbe való beleszólási lehetőséget kapjanak, hiszen csak így biztosítható a demokratikus társadalmi kontroll. Ennek érdekében a privatizációs folyamat összes dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni az érdekképviseletek számára. Arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy tárgyalásokat folytassanak a munkavállalói érdekek képviseletében. Amennyiben az érdekképviseleti szervezetek a privatizáció javasolt módjai ellen kifogást emelnek, avagy eltérő privatizációs indítvánnyal kívánnak élni, azt az Állami Vagyonügynökség érdemben vizsgálja meg, s a jogsértő határozatok ellen bírósághoz lehessen fordulni. A cégbírósági bejegyzés feltétele legyen a munkavállalók véleményezésének dokumentálása is.
A nemzeti érdeket alapvetően érintő jellege miatt a privatizáció koncepcióját csak az Országgyűlés kétharmados egyetértésével fogadják el - hangoztatták a tanácskozáson. Azt is fontosnak tartották, hogy a privatizáció az állami tulajdon sokszínűvé válását jelentse, s teremtse meg a fennmaradó állami vállalatok működtetésének hatékony feltételeit is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták: a dolgozók szociális védelmét folyamatosan biztosítani kell. (folyt.köv.)
1990. szeptember 11., kedd 15:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országos szakszervezeti kerekasztal Bábolnán (2. rész)
|
A tanácskozás másik témájában, a kedvezményes üdültetésről az volt a kerekaszt al résztvevőinek állásfoglalása, hogy amíg a bérek nem tartalmazzák a megfelelő színvonalú üdülés elérhetőségének lehetőségeit, addig az államnak kötelessége szerepet vállalnia e szociális feladat megoldásában. Az előzetes megbeszélések szerint a kormány vállalta, hogy a költségvetés - minimum az 1990. évi szinten - biztosítja a jövő évi kedvezményes üdültetéshez való hozzájárulást. Ezzel a működőképesség fenntartható. Leszögezték ugyanakkor: az üdülőjegyekből valamennyi szakszervezet létszámának megfelelő arányban részesüljön; a támogatások már jövőre a beutaltakat és ne az üdülési szervezeteket illessék meg. A kedvezmények elosztásában el kell különíteni az állami költségvetés hozzájárulását a szakszervezetek ilyen célú támogatásától. Az előbbi valamennyi munkavállalót megilleti, míg az utóbbi az illető szakszervezetek tagjait kedvezményezi, s elosztásuk módjában a munkahelyeken jelen lévő szakszervezetek döntsenek. (MTI)
1990. szeptember 11., kedd 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1027 sz. hírre
|
Mai mtib1027 számú, Országos szakszervezeti kerekasztal Bábolnán (1. rész) című hírünk 1. bekezdésének 4-5. sorában a név helyesen:
...Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
---- (MTI)
1990. szeptember 11., kedd 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|