 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Több mint kétmilliárd forint aszálykár Fejér megyében
|
1990. szeptember 1., szombat - Kétmilliárd forintnál nagyobb
kárt okozott az aszály Fejér megye termelőszövetkezeteiben. A kiváló
búza- és kukoricatermő vidéket sújtó példátlan méretű szárazság
valósággal letarolta a határt: búzából a tervezett, hektáronkénti 6
tonna helyett csak 4,8 tonnát sikerült betakarítani, s így csupán a
kalászosoknál 486 millió forint volt az árbevétel-kiesés.
A növényi kultúrák közül a legsiralmasabb képet a kukoricatáblák
mutatják. Még az egyik legkiválóbb tengeritermő vidéknek számító
Mezőföldön is kiégett, elszáradt kukoricások keserítik a gazdákat.
Sok helyen már túl is jutottak a betakarításon: annyira elszáradt a
kukorica, hogy kénytelenek voltak silóként levágni. A becslések
szerint a tervezett hektáronkénti hét tonna helyett legfeljebb 2,7-3
tonna lesz a kukorica átlagtermése Fejérben, még azokban a
gazdaságokban is, ahol korábban nem volt ritka a hektáronkénti 9,
sőt 10 tonnás termés sem. A kukorica terméskiesése egymagában 1,6
milliárd forinttal csökkenti a közös gazdaságok árbevételét. Az
aszályt a megyében a napraforgó és a cukorrépa vészelte át
legjobban, e két növénynél ,,csak,, 250 millió forint
árbevétel-kiesésre számítanak.
Mindez igen súlyos gazdasági következményekkel jár: a
szakemberek szerint az idén a Fejér megyei termelőszövetkezetek
nagyobb része veszteséges lesz. A takarmányárak várható felverése
miatt veszélybe kerülhet az állatállomány, annál is inkább, mert a
legelők többsége már most alig-alig használható.
A károk ellensúlyozására csak igen kevés lehetőség kínálkozik. A
tsz-ek mindenesetre szigorították a költséggazdálkodást,
felfüggesztették a beruházások kivitelezését, s amit lehet,
értékesítenek. Ez azonban az állam segítsége nélkül édeskevés,
hiszen sok helyen nemhogy vetőmagra és műtrágyára nincs már pénz,
hanem a munkabérek kifizetése is veszélybe került. (MTI)
1990. augusztus 31., péntek 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|