 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
A privatizáció nehézségei
|
-------------------------
München, 1990. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Az
eljövendő évek talán legfontosabb kérdése, hogy miként lehetne
lebontani az állami tulajdont, hogyan lehetne privatizálni,
magánkézbe adni a gazdálkodás egységeit. Ezen belül külön gondot
jelent az egykori államosítások helyrehozása, a reprivatizálás.
Rádiónk gazdasági szakértőjével, Vadász Jánossal erről beszélgetek.
- A kormánynak szemlátomást nincsen egyértelmű álláspontja a 40
évvel ezelőtt kártérítés nélkül államosított tulajdon visszaadása
ügyében. A kérdés is voltaképpen a Kisgazdapárt vitatott
földprogramja kapcsán merül fel, s elég későn. Mi lehet ennek a
magyarázata? Véleményed szerint mit kellene itt tenni?
- Itt a kormánynak dilemmái vannak - mint annyi másban is.
Egyrészt a kormány, és egyébként az ellenzék is, nagy súly helyez a
jogállam kiépítésére és következetes érvényesítésére. Ez pedig azt
indokolja, hogy a 40 évvel ezelőtt jogtalanul elvett tulajdont
vissza kell adni a régi tulajdonosnak, vagy az örököseinek. Ez
azonban nagyon gyakran, vagy talán az esetek többségében is nem
oldható egyszerűen meg. Mert meglehet, hogy a régi üzem, vagy üzlet
már egyáltalán nem létezik, valami egész más van a helyén, vagy
lebontották. Tehát fizikailag nincs mit visszaadni. Vagy a helyén
van, de jelentősen kibővült, modernizálták, és sokkal többet ér,
mint az, amit 40 éve elvettek. Vagy működik, de történetesen már
megvásárolta, és jóhiszeműleg megvásárolta egy hazai vagy külföldi
magánvállalkozó időközben. Vagy megvan az üzem, de óriási adósság
terheli.
MDF tehát azt modnja - a Kisgazdák itt mást mondanak, ők arra
hajlanak, hogy vissza kell adni -: nem adják vissza fizikailag a
tulajdont, de kártérítést adnak a régi tulajdonosoknak. Valószínűleg
úgy, hogy a kártérítás erejéig kaphatnak majd részvényeket, nem
feltétlenül annak a cégnek a részvényeit. Részvényeket, amikor ezek
kibocsájtásra kerülnek. (folyt.)
1990. augusztus 31., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|