|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülése
|
1990. augusztus 2., csütörtök - A készülő nemzetbiztonsági
törvény alapelveiről, koncepciójáról tájékoztatta az Országgyűlés
Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjait csütörtökön Boross Péter
tárca nélküli miniszter, aki a Magyar Köztársaság Információs
Hivatala és Nemzetbiztonsági Hivatala felügyeletét látja el.
Az ülést követően Szokolay Zoltán, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke az MTI munkatársának elmondta: örvendetes, hogy már a koodifikációs eljárás elején bekapcsolódhatott a bizottság a tervezet kidolgozásába. Ezzel elkerülhető az a rossz parlamenti gyakorlat, hogy csak az utolsó pillanatban, a plenáris ülésen derülnek ki a jelentős nézetkülönbségek. A miniszter által előterjesztett koncepció tárgyalási alap lehet, az várhatóan szeptember elején kerül ismét a bizottság elé. Boross Péterrel egyetértve a bizottságnak is az a véleménye, hogy európai színvonalú nemzetbiztonsági törvényt kell alkotni. A titkos szolgálati eszközök alkalmazásának engedélyezése valószinűleg független bíróságok útján re ndeződik majd, külön bírói eljárás keretében. Ezzel szemben van olyan javaslat is, amely az ügyészséget tartaná erre alkalmasnak. A bizottság ezt azért nem támogatná, mert az ügyészi szervezet átalakulás előtt áll.
A koncepció előterjesztője és a bizottság is depolitizált szolgálatokat képzel el, vagyis azt, hogy a titkos szolgálat állományánál a párttagság tiltott legyen. (Jelenleg is ez csak a pártszervezetek működésére vonatkozik.) A törvénynek az adatkérést, az adatfelhasználást és a parlamenti bizottság jogosultságait is szabályoznia kell. Bizonyosnak látszik, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság különbizottsági jellege helyett a törvény megszületése után állandó bizottságként működne tovább, megadva számára az ellenőrzés lehetőségét, megvonva viszont az igazgatási felügyeletet.
Szokolay Zoltán szólt arról, hogy nyilvánvalóan hosszú időnek kell eltelnie, mire fogalmi tartalmukat, müködési mechanizmusukat, személyi állományukat illetően megtisztulnak a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok. E folyamatot csak a nemzetbiztonsági törvény megalkotása indíthatja el. (MTI)
1990. augusztus 2., csütörtök 15:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|