|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Felcím: Az Országos Érdekegyeztető Tanács
|
Főcím: Tárgyalási minimum: a minimálbér
Budapest, 1990. július 30. Hétfő (MTI-Press)
A kormány javaslatára és a szakszervezetek kezdeményezésére szerdán összeül az Országos Érdekegyeztető Tanács. Miről is lesz szó ezen a mostani tanácskozáson? Ismeretes, a kormány korábban már megvitatta és mintegy "megajánlotta" az 5100 forintos minimálbért. A szakszervezetek felmérve az infláció mértékét, s a megélhetési költségeket, - egymásközt - megállapodásra jutottak, hogy a tárgyalások során a kiindulási alap: 5700 forintos minimálbér.
Meglehetősen nagy a távolság a két összeg között, s ha egy kicsit elvonatkoztatunk, akkor kiderül, hogy nemcsak a két összeg között nagy a különbség, hanem a kormány és a szakszervezetek között is. Dr. Antall József miniszterelnök több ízben kijelentette már, hogy nem kíván a szakszervezetekkel érdemi tárgyalásokat folytatni, nincs szükség "csúcstalálkozókra", az érdekvédelmi konfliktusok feloldása és megoldása nem a kormány és a szakszervezetek, hanem a munkavállalók és a munkáltatók feladata, s ebben az érdekegyeztetésben van hatalmas szerepük a szakszervezeteknek. Napjaink kérdéséhez persze hozzátartozik az is, hogy kik, milyen szervezetek tartoznak az általános és összefoglaló fogalomba: szakszervezetek. Mert ahogy mindennapi politikai életünkben érvényesül a demokratikus pluralizmus, úgy kell tudomásul venni, hogy egyre több szervezet alakul érdekvédelmi céllal, s ha a szakszervezetekről szólunk, akkor az nem az egykori monolitikus és állampárthoz kötödő egyetlen szakszervezetet jelenti, hanem a SZOT jogutódjaként létrejött MSZOSZ mellett a Független Szakszervezetek Ligáját, a munkástanácsokat, a különböző szakszervezeti tömörüléseket, a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetséget, s az egyre több új érdekvédelmi formációt.
Alcím: Jog és érdekvédelem
Ki fog kivel tárgyalni? Az új Országos Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatban ez a legfontosabb és a leglényegesebb kérdés. A mostani tanácskozáson tehát, nem csupán az egy millió embernél többet érintő minimálbérről folyik majd a vita, hanem arról is, hogy milyen jogosítványai lesznek ennek a tanácskozó testületnek, s minden bizonnyal az is szóba kerül, hogy milyen feltételek mellett lesz valóban hatékony és működőképes a testület. (folyt.)
1990. július 30., hétfő 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|