|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall-nyilatkozat az MTI-nek
|
Baracs Dénes és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - Sikerült
véglegesen tisztázni Magyarország és az Európai Közösség közötti
kapcsolatok építésének menetrendjét - emelte ki az MTI tudósítóinak a
brüsszeli repülőtéren, elutazása előtt adott nyilatkozatában Antall
József miniszterelnök.
Brüsszeli látogatásának meghatározó elemeként jellemezte az Európai Közösség Bizottságának vezetőjével folytatott megbeszéléseket, illetve azok eredményeit. A találgatások, feltételezések, cáfolatok után most így tiszta vízet öntöttünk a pohárba - mondotta a kormányfő.
Megerősítette Antall József, hogy ősztől megkezdődnek a feltáró tárgyalások az Európai Közösség képviselőivel a társulási szerződésről. Ez a megállapodás 1992 január elsején lép életbe a tervek szerint. Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának elnöke kijelentette, hogy támogatja e magyar elképzeléseket.
Ez az időpont azért kedvező, mert így a társulás egy évvel az Európai Közösség belső nagypiacának, gazdasági és pénzügyi, valamint politikai uniójának megteremtésére kitűzött határidő előtt már megvalósul. Ezt követően lehet majd meghatározni, részben az Európai Közösség belső helyzetétől, részben a magyar belső fejlődés alakulásától függően a csatlakozás további menetrendjét. Mi ezt 1995-re, illetve 1995-től a lehető legrövidebb időn belül szeretnénk elérni - hangsúlyozta a kormányfő.
Antall József jelentősnek nevezte a Phare-programmal kapcsolatos eszmecserét. E program keretében a 24 fejlett tőkésország támogatást nyújt Magyarország és Lengyelország reformjaihoz, és legutóbb elhatározták más országokra való kiterjesztését is.
Brüsszeli látogatásának másik meghatározó elemeként jellemezte a NATO-nál tett történelmi látogatását, utalva arra, hogy ő volt az első kormányfő Közép-Kelet-Európa országaiból, aki felkereste az Atlanti Szövetség főtitkárát a szervezet székhelyén.
A belga vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről szólva a miniszterelnök kiemelte a szociálpolitika témakörét, az ezzel kapcsolatban kibontakozó együttműködést, az átképzési programokhoz kilátásba helyezett belga segítséget. Örvendetesnek minősítette a vízumkérdésben kifejtett új belga álláspontot és kifejezte reményét, hogy Hollandia és Luxemburg is el fogja fogadni azt - így megszűnne a vízumkényszer a Benelux-országokban a három hónapnál rövidebb látogatásokra. +++
1990. július 18., szerda 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|