|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (1. rész)
|
1990. július 4., szerda - Szabad György megbízott házelnök
szerdán nem sokkal 14 óra után megnyitotta a Parlament rendkívüli
ülésnapját. A megjelent 227 képviselő folytatta a népszavazásról és
a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat részletes vitáját.
Balás István (MDF), az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a módosító javaslatok az aláírások gyűjtésével kapcsolatban tartalmaznak szigorítást, nevezetesen a javaslatot tevők tiltott tevékenységnek kívánják minősíteni a munkahelyi aláírásgyűjtést. Ezt a bizottság támogatja, akárcsak azt, hogy az ily módon gyűjtött aláírás érvénytelen. Nem támogatja viszont a bizottság azt a javaslatot, miszerint a munkahelyi aláírásgyűjtés vétség, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A vita a körül folyt, hogy a munkahelyi aláírásgyűjtés milyen jogkövetkezményekkel járjon. Kósáné Kovács Magda (MSZP), Horváth József (MDF) amellett foglalt állást, hogy a munkahelyen valóban korlátozni kell az aláírásgyűjtést, azonban visszaélés esetén elegendő a szabálysértés, azon belül pedig annak legsúlyosabb tétele, a 20 ezer forintos pénzbüntetés alkalmazása. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) azonban hangsúlyozta: csak a vétségi alakzat ad jogi garanciát a visszaélések elkerülésére, hiszen azok a szervezetek, amelyek például fizetett hirdetésekben szólítanak fel a népszavazásra, könnyedén kifizetnék a húszezer forintos bírságot.
Ugyancsak vita bontakozott ki a népszavazás időpontját, illetve létjogosultságát illetően. Szokolay Zoltán (MDF) javasolta, hogy a ,,kezdeményező,, MSZP és MSZMP járuljanak hozzá a népszavazás költségeihez. Király Zoltán (független) reflektálva az elhangzottakra, egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel, mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező.
Mielőtt a képviselők határoztak volna, Demszky Gábor (SZDSZ) kérte Szabad Györgyöt: a Házbizottság vizsgálja meg és tiltsák be azt a gyakorlatot, miszerint a plenáris üléssel egyidejűleg több bizottsági ülést is tartanak. Ez ugyanis szétzilálja a törvényalkotói munkát. (folyt.köv.)
1990. július 4., szerda 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|