|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (11. rész)
|
Balsai István igazságügy-miniszter közbeszólva annyit jegyzett meg, hogy a helyi választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot egyelőre nem terjesztették a képviselők elé, így kérte a honatyákat, maradjanak a tárgykörnél.
A Fidesz frakciójának álláspontját Kövér László ismertette. A korábbi tanácsi felépítést a helytartók és helytartóságok rendszerének minősítette, amelynek megváltoztatása kívánatos, hiszen a helyi közösségek, illetőleg az ott élők életét születésüktől halálukig meghatározza. A valódi átalakulás csak akkor következhet be - mondotta -, ha helyben is azok döntenek, akiket a döntések következményei a legközvetlenebbül érintenek, és ha a polgárok és közösségeik által megtermelt jövedelem minél nagyobb része helyben marad. Mindehhez olyan önkormányzati rendszer szükséges, amely korlátozza a központi hatalmat, egyúttal rögzíti azt is, hogy milyen formában és mértékben kell az államnak kötelezettséget vállalnia a települések működőképességének biztosításából vagy a kirívó területi egyenlőtlenségek csökkentéséből. Az önkormányzati
törvényjavaslatról szólva a Fidesz képviselője kiemelte, hogy az nem ad választ a legfontosabb kérdésekre, mint például: hol húzódik a határ a helyi közügy és az államigazgatási feladat között, milyen a helyi és a központi hatalom közötti munkamegosztás, milyen mértékben részesedik a jelenlegi állami vagyonból az önkormányzat, hogyan történik a jogviták rendezése, ha a központi és a helyi hatalom, illetőleg a helyi önkormányzatok között nézeteltérés támad. Minderre a törvénytervezet csupán keretjellegű szabályozást ad, amely veszélyeket hordoz magában. Bár a Fidesz tisztában van azzal, hogy a tanácsok mandátuma nem hosszabbítható meg a végtelenségig, és mihamarabb szükség lenne az új önkormányzati törvényre, ilyen formában a fiatal demokraták nem támogatják a törvényjavaslat elfogadását. Márcsak azért sem, mert hiányoznak azok az egyéb jogszabályi, intézményi biztosítékok, amelyek nélkül az önkormányzatok működésképtelenek. Így pedig csak hatalomváltás s nem rendszerváltás lesz.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját Füzessy Tibor ismertette. Filozófiatörténeti visszatekintését - melyben a család és az állam s benne az önkormányzat szerepét értékelte - követően arról szólt, hogy a községeknek és városoknak saját erejükből kell intézniük életüket mindaddig, míg erre képesek. Az államnak ilyenkor nem kell, sőt nem is szabad beavatkoznia, ám ha a helyi közösségek nem tudnak megbirkózni a feladatokkal és problémákkal, az államnak kötelessége segítséget nyújtani. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|