|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall József Mitterrand-nál - nyilatkozat (1. rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. június 22. péntek (MTI-tud) - Másfél órás,
szívélyes hangú találkozó után Antall József miniszterelnök a Magyar
Távirati Iroda munkatársának kérdésére nyilatkozott Francois
Mitterrand köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléséről.
Mitterrand elnök úrral már korábban, budapesti találkozónkon szóba került az európai konföderáció kérdése. Természetesen most is szó volt erről, valamint a kisebbségi kérdésről, annak különböző problémaköreiről Közép- és Kelet-Európában - mondotta a miniszterelnök.
Áttekintettük azokat a kérdéseket, amelyek bennünket közelebbről érintenek - például az Európa Tanácshoz történő közeli csatlakozásunkat, viszonyunkat a Varsói Szerződéshez és ezzel kapcsolatos politikánkat.
Örömmel nyugtáztuk, hogy Franciaország és Magyarország között a kapcsolatok javulnak. Ezalatt természetesen nem a politikai kapcsolatokat kell érteni, mert azok kiválóak, hanem a kulturális és gazdasági együttműködés bővítéséről van szó. Gazdasági téren további francia beruházásokra, befektetésekre kerülhet sor.
Számunkra nagyon fontos, hogy a francia jelenlét is biztosítva legyen Közép- és Kelet-Európában - hangoztatta Antall József. - A magyar-francia kapcsolatok erősítését azért tartjuk fontosnak, mert a XX. században az országaink közötti viszony nem mindig volt a legjobb.
Pártunk az ellenzékben is nagyon fontosnak tekintette a magyar-francia kapcsolatok fejlődését. Kormányunk most ugyanúgy törekedni fog arra, hogy különösen jó együttműködést alakítson, ki annál is inkább, mert Franciaországnak korábban a közép- és kelet-európai térségben más országokkal voltak preferált kapcsolatai. Azt hiszem, hogy ez most legalábbis kiegyensúlyozottabbá válik - mondotta az MTI tudósítójának kérdésére a magyar miniszterelnök.
Antall József párizsi programja első napjának végén a Magyar Köztársaság nagykövetségén fogadást adtak a miniszterelnök látogatása alkalmából. A fogadáson a francia politikai, kulturális élet számos személyisége és a Párizsban élő magyarok sok kiválósága jelent meg. (folyt.)
1990. június 22., péntek 21:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|