|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyarországi Református Egyház közleménye
(OS)
|
1990. június 20., szerda - A Magyarországi Református Egyház június 24-28. között rendezi a II. Kisebbségi Konferenciát a budapesti Ráday Kollégiumban, amely folytatása annak a kezdeményezésnek, amelyre először 1986. október 6-10. között került sor Kecskeméten a szomszédos országokban élő református egyházak képviselőinek részvételével.
Dr. Tóth Károly püspök meghívólevelében kifejezte, hogy az elmúlt időszak gyors történelmi változásai sok nehéz kérdést hoztak felszinre, így a magyar kisebbségek sorsának alakulását is. A Református Egyház úgy véli, hogy missziójára és szolgálatára különösen szükség van a megnövekedett etnikai konfliktusok idején. Továbbá erkölcsi kötelességének tartja, hogy az utódállamokban élő református egyházak és magyar kisebbségek képviselőivel közösen együttműködve felmérje, hogy milyen feladatai vannak és mit tud vállalni, hogy a fájdalmas kérdés jó megoldás felé haladjon.
Az összejövetelen résztvesznek olyan neves személyiségek is, mint Entz Géza, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Kányádi Sándor, akik kifejtik, hogy mit várnak ebben a helyzetben a Református Egyházaktól.
(OS)
1990. június 20., szerda 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|