|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A bólyi nemzetiségi nyelvoktatási modell sikere
|
1990. június 20., szerda - Eredményesen zárult a bólyi
modellként ismert nyolcéves kísérleti jellegű nemzetiségi nyelvi
oktatási program. Az országban elsőként 1982 őszén a baranyai
nagyközség általános iskolája indította el a gyermekek
kétnyelvűségét megalapozó magyar-német nyelvű oktatást. A nyolcadik
osztály most végzett tanulói olyan német nyelvtudásra tettek szert,
amely lehetőséget nyújtott számukra, hogy alapfokú nyelvvizsgát
tegyenek.
Bóly iskolájában régóta tanítják a nemzetiségi anyanyelvet. A pedagógusok azonban rájöttek arra, hogy a heti két-három órás nyelvi képzés nem elegendő: a gyerekek nagyobb része nem tudta megszerezni a szükséges beszédkészséget. Ezen segítendő, a Művelődési Minisztérium ösztönzésére és a német nemzetiségi szövetség támogatásával önálló nyelvi programot dolgoztak ki, és vezettek be a bólyi pedagógusok. Ennek lényege, hogy nagyobb óraszámban, hetente öt-hat órában tanítják a német nyelvet, mégpedig az első osztálytól kezdve, s ehhez a különféle szaktárgyak - ének-zene, környezetismeret, földrajz, történelem - kétnyelvű oktatása is csatlakozik. Ily módon naponta legalább kétszer németül folyó órán vesznek részt a gyerekek.
A kétnyelvű osztályból kikerült gyerekek számára bővültek a továbbtanulás lehetőségei, javultak a középiskolai felvétel esélyei. A végzős diákok 85 százaléka érettségit adó középiskolában tanulhat tovább, és 67 százalékuk a jövőben is kiemelten foglalkozhat a német nyelvvel.
A sikeres bólyi modellt egyébként már a most befejeződött tanévben az ország több mint harminc nemzetiségi iskolája alkalmazta. (MTI)
1990. június 19., kedd 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|