 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
A TIB megemlékezése június 16-ról - Göncz Árpád beszéde
|
1990 június 15.,péntek - Büszkék vagyunk rá, hogy nem véres
harcok között jött létre a köztársaság, hogy 89-nek nem voltak sem
áldozatai, sem vértanúi - mondta Göncz Árpád pénteken, a Történelmi
Igazságtétel Bizottsága megemlékezésén. Az ideiglenes köztársasági
elnök a budapesti Puskin moziban Nagy Imre és mártírtársai
kivégzésére emlékezve mondott beszédet.
Göncz Árpád hangsúlyozta: 1956 mindmáig meghatározza személyes
sorsát is. A kor képe ma külön-külön emlékekből áll össze, melyeknek
azonban közös sok vonása. Közös a pátosz, mint ahogy közös volt a
felszabadulás élménye is, hiszen 56 nem kenyérlázadás volt, hanem az
igazságszomj forradalma.
Miért van, hogy mintha megint feledés homályosítaná el a kor
emlékét? - kérdezte az ideiglenes köztársasági elnök. Ezután a
fiatalokra emlékezett, akik a forradalomban harcoltak, s akik később
a felelősséget is viselték. Ők fogalmazták meg azokat a célokat is,
amelyek valóra váltása a ma élők feladata lett. A jelen meghozta a
jogállamiságot, a demokratikus többpártrendszert, a Varsói
Szerződésből való kiválás lehetőségét. A gazdaság közeljövője
megköveteli, hogy a munka is megalkossa a maga szervezeteit, s képes
legyen a vállalkozóval szemben megvédeni az érdekét - húzta alá
Göncz Árpád. A gazdasági szabadság két pilléren nyugszik: a
vállalkozás és a munka egyensúlyán.
A politikus szólt a határainkon kívül élő magyarokról is. Az
erdélyi, a szlovákiai magyarság most vívta meg a maga - egyelőre
befejezett, befejezetlen - forradalmát. Sorsuk elszenvedőiből sorsuk
kovácsává lettek. Ma háromszoros felelősség terheli őket:
önmaguknak, a népnek, amellyel együtt élnek, s a az anyanemzetnek
egyaránt felelősséggel tartoznak. Nélkülük nemcsak számban, hanem
erkölcsileg is kevesebbek volnánk - mondotta az elnök. Segítenünk
szabad, a dolgukba beleszólnunk nem - figyelmeztetett.
Göncz Árpád végezetül a jövő ígéretéről szólt. Merjük elhinni,
hogy demokráciánk jogalapja egy vérbefojtott, de legyőzhetetlennek
bizonyult szabadságharc. A jövő nekünk dolgozik, most kezdődik újra
Európa története - mondta.
A megemlékezés résztvevői ezután Mészáros Márta
filmtrilógiájának harmadik részét, a Napló apámnak, anyámnak című
filmet tekintették meg.(MTI)
1990. június 15., péntek 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|