|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kádár Béla göteborgi tárgyalásai (1.rész)
|
Borsos Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Göteborg, 1990. június 15. péntek (MTI-tud.) - Kádár
Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere, aki az
Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) közös
együttműködési nyilatkozat aláírása céljából tartózkodott
Göteborgban az EFTA kormányfői és miniszteri szintű értekezletén,
kihasználta az alkalmat kétoldalú tárgyalásokra is.
Kádár Béla legfontosabbnak Frans Andriessennel, az Európai Közösségek Bizottságának alelnökével, a Bizottság külkapcsolatokért felelős tagjával folytatott megbeszéléseit nevezte. Ezeken megvizsgálták a közöspiaci társulásra vonatkozó puhatolódzó tárgyalások megkezdésének lehetőségét. Három EFTA-ország kereskedelmi ügyekben illetékes miniszterével - a svéd Anita Gradinnal, a norvég Kaci Kullmann Fivével és az osztrák Wolfgang Schüssellel - lezajlott megbeszéléseken a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kérdésein kívül elsősorban arról esett szó, hogy miként lehetne minél hamarabb tartalommal megtölteni az EFTA-val kötött keretmegállapodást. Találkozott Vladimir Dlouhy csehszlovák miniszterelnök-helyettessel is, akivel Európához történő felzárkózásunk aktuális kérdéseiről cserélt eszmét. Dlouhy a magyar fél által szimpatikusnak ítélt terveket vázolt fel a csehszlovák gazdaság átalakítására, lemaradásuk behozására.
Noha a kapcsolatok intézményesítéséről elsőként Magyarország kezdte meg a tárgyalásokat az EFTA-val, a nyilatkozat egyszerre három országgal történt aláírása arra utal, hogy az EFTA együtt kezeli a lengyel-csehszlovák-magyar ,,zónát,,, de ez - hangsúlyozták a magyar delegációban - számunkra nem hátrányos, egyebek mellett azért sem, mert egy országcsoport a nagyobb piac ígéretével vélhetően könnyebben csalogathatja magához a beruházni kívánó tőkét, mint egy-egy magányos ország. Mindamellett a magyar illetékesek igyekeztek tudatosítani tárgyaló partnereikben annak jelentőségét, hogy Magyarország elől jár fontos gazdasági reformok megvalósításában. (folyt.)
1990. június 15., péntek 09:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|