 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Trabant: egy tündöklő karrier szomorú vége (2.rész)
|
A megmaradó mintegy 9500 dolgozó mégsem érezheti biztonságban
magát. Annál is kevésbé, mert a kormány elutasította figyelmeztető
sztrájkjukkal nyomatékosított követelésüket: az állam engedje el a
Sachsenring adósságait, s egyúttal engedélyezze 3500 kétütemű
Trabant exportját Romániába és Bulgáriába. Az utóbbi tétel 46 millió
márka bevételkieséstől mentené meg a gyárat. A kormány azonban
hajthatatlan volt. Mint a pénzügyminisztérium rámutatott, a két
balkáni ország kereskedelmi mérlege az NDK-val szemben máris
hatalmas passzívumot mutat, s az év végéig várhatóan eléri, illetve
meghaladja az 1-1 milliárd márkát. Piacképes ellentétel híján szóba
sem jöhet a Trabant-export engedélyezése.
Zwickauban, a szász iparvidék legnagyobb üzemében többnyire
borúlátóak a dolgozók. Tudják, hogy a négyütemű Trabant is csupán
átmeneti mentőöv. Ma még vevőre találnak - többnyire közületek,
vállalatok körében - a csaknem 20.000 márkába kerülő kocsik. Viszont
július 1. után aligha lesz bárki is hajlandó nemhogy 20.000, de még
10.000 nyugatnémet márkát is fizetni értük. A reális, piacképes ár
6-7000 DEM lenne - ami azonban újabb ráfizetést jelent majd a
gyárnak.
A kiutat a válságos helyzetből minden bizonnyal a wolfsburgi
,,sógorok,, segítsége jelenti. Május 21-én gördül ki a Zwickau
melletti Moselban épített új szerelőcsarnokból az NDK-ban
összeszerelt első Volkswagen Polo. A tervek szerint októbertől napi
50, 1992-ben pedig napi 400 Polo készül majd itt. 1994-től napi
1200-ra, azaz évi 250 ezerre - növekszik a termelés mennyisége. Az
ár a hírek szerint megegyezik majd a Wolfsburgban készülő
modellekével (13.000 DEM).
A Trabikból pedig lassanként emléktárgy lesz. Ma még
mindenesetre körülbelül kétmillió gurul belőlük az NDK útjain. A
tavaly őszi határnyitás nyomán mintegy nyolcezer kelt át az NSZK-ba,
s talált lekes hívekre, elnyerve az év autója büszke címet az
Elbától nyugatra élő németek körében. Sokan családi másodautónak
használják, élve egy nyugatnémet cég ajánlatával, mely katalizátort
fejlesztett ki és hozott forgalomba kifejezetten a Trabant-motorhoz.
Ilyen példánnyal jár munkába például Svájc bonni nagykövete, aki -
Spiegelben megjelent nyilatkozata szerint - lépést kíván tartani a
korral... Lehet, hogy a Citroe:n gyár híres CV-2 modelljét utánozva
a Trabi lesz a 90-es évek ,,rút kiskacsája,,? +++
Dorogman László (Berlin), MTI-Panoráma
1990. június 13., szerda 10:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|