|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Új alkotmánybírók választása várható - Az Alkotmánybíróság
sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. június 12., kedd - Mássodik sajtótájékoztatóját
tartotta kedden az 1990. január 1-je óta működő Alkotmánybíróság.
Az Országgyűlés novemberben a testület tizenöt tagjából csak öt tagot választott meg, a vonatkozó törvény rendelkezése szerint az további öt alkotmánybírót az új Országgyűlés a május 2-i alakuló ülését követő két hónapon belül, tehát július 2-ig választ meg - jelentette be Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkár. Az eltelt fél év alatt végzett munkát értékelve megállapította, hogy az Alkotmánybíróság működésének beindulásával az egyik legstabilabb közjogi intézmény körvonalai bontakoznak ki. Véleménye szerint az Alkotmánybíróságnak már eddig is jelentős szerepe volt a jogállamiság megteremtésében, és ez várhatóan fokozódni fog.
Az Alkotmánybírósághoz május 31-ig összesen 655 ügy érkezett, közöttük legnagyobb számban jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára került sor. Az öttagú testület 429 ügyben befejezte az eljárást, de nagyon sok munkája lesz a megnövekedett létszámú és új összetételű testületnek is.
A tavaly ősszel az Alkotmánybíróságról sietségben született törvényben sok fontos kérdés szabályozatlan maradt - hangsúlyozta Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. A novemberben megválasztott alkotmánybírók szűkre szabott költségvetésből gazdálkodtak, s kedvezőtlen dologi feltételek mellett kezdték meg felelősségteljes munkájukat. Működésükben nehézséget okoz, hogy a régi Országgyűlés már nem, az új pedig még nem hozott törvényt ügyrendjükről. Sólyom László értékelése szerint az eltelt időszakban a testület nagyon széles hatáskörrel és rendkívül nagy függetlenséggel dolgozott úgy, hogy csak az alkotmány alapján döntött, s nem vette figyelembe a napi politikai érdekeket. Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság következetesen elvi munkát folytatott. Utalt arra, hogy kezdeti sikereket értek el a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében is. (folyt. köv.)
1990. június 12., kedd 20:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|