|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (1. rész)
|
1990. június 12., kedd - Szabad György elnökletével néhány
perccel 10.30 óra után folytatta munkáját a Parlament. A május 24-én
megkezdett ülésszak keddi munkanapján 308 képviselő vett részt.
Szabad György a napirendet ismertetve elmondta, hogy az elhatározottak szerint megvitatják az országgyűlési bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlenségről szóló országgyűlési határozati javaslatot, valamint a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvénytervezetet. Hozzáfűzte: mindemellett interpellációkkal és kérdésekkel is foglalkozniuk kell a képviselőknek.
A napirend előtt kért szót Molnár Péter (Fidesz), és arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságban született döntés - amely a bizottság esetében zárt ülések tartását rendeli el - veszélyezteti a nyilvánosságot. A képviselő rámutatott, hogy a házszabály értelmében csak államtitkokat érintő kérdések tárgyalásakor lehet zárt üléseket tartani. Rávilágított arra is, hogy e bizottság munkája során különösen szükséges a nyilvánosság kontrollja.
Ezt követően az MDF képviselőcsoportjának padsorából Grezsa Ferenc kapott szót, és felolvasta az MDF parlamenti frakciójának nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint az MDF-es képviselők úgy látják, hogy jelenleg kettős hatalmi rendszer van hazánkban, mivel a városokban, településeken, az egyes kerületekben, a gyárakban és az üzemekben még mindig él a régi rendszer. Ennek jegyében ugyancsak tovább folyik a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás és a hatalmi átmentés. Mindezek tükrében az MDF képviselőcsoportja különösen fontosnak tartja az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, mert határozott álláspontjuk, hogy csak az őszi helyhatósági választások után lehet befejezettnek tekinteni a rendszerváltást. Ezért leszögezik, hogy a nyári időszakban is folytatni kívánják a parlamenti munkát, mindaddig, amíg megszületik az önkormányzati törvény.
Mindehhez Grezsa Ferenc - még mindig az MDF-képviselőcsoport álláspontját tolmácsolva - hozzáfűzte: minden olyan kísérlet, amelynek nyílt vagy burkolt célja a helyhatósági választások megtartásának hátráltatása, súlyos támadás a kibontakozó demokrácia ellen. E körbe sorolta azt a jelenleg folyamatban lévő népszavazási kezdeményezést, amelyet a köztársaságielnök-választás módjával kapcsolatban az MSZP, az MSZMP, illetve e pártokkal akarva vagy akaratlanul együttműködő szervezetek, magánszemélyek folytatnak. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 12:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|