|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kissinger, Brzezinski Gorbacsovról 1. rész
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. június 5. kedd (MTI-tud.) - Egy jövendő
európai biztonsági rendszerben a semleges Lengyelország,
Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria mellett csökkentett
fegyverzetű övezeteket kell kialakítani Németországban csakúgy, mint
az európai Oroszországban, így lehetetlenné válik a meglepetésszerű
támadás, javasolta Henry Kissinger. A volt amerikai külügyminiszter
hétfő esti tv-nyilatkozatában egyébként azt mondotta, hogy -
Gorbacsovval ellentétben - úgy véli, van győztese a hidegháborúnak.
Ez az Egyesült Államok, amely elérte a 40-es évek végén - az 50-es
évek elején kitűzött céljait: a kelet-európai országok
felszabadultak, s a Szovjetunióban is demokratikus átalakulás
kezdődött.
A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások elavultak, hiszen a Kelet és a Nyugat közötti választóvonal immár nem az Elbánál van, hanem a szovjet-lengyel határon, mondotta Kissinger. Nézete szerint a Nyugatnak most gyakorlati javaslatokat kell tennie új európai biztonsági struktúrákra, nem engedve át a kezdeményezést a Szovjetuniónak. A szovjet elgondolás az össz-európai tanácsról (a NATO párhuzamos eltűnésével) irreális, hiszen a nyugati szövetség helyébe olyan rendszer lépne, amelyben minden európai ország csak magára számíthat - miközben a Szovjetunió a legnagyobb szárazföldi katonai hatalom marad a földrészen. Kissinger egyébként egyetértett Bush elnök álláspontjával a litván kérdésben: Amerikának nem érdeke, hogy szítsa a Szovjetunió felbomlását, még kevésbé, hogy amiatt szembekerüljön a Szovjetunióval, mondotta.
A PBS tv. vitaműsorában egyébként Jean Francois-Poncet volt francia külügyminiszter kijelentette: mérsékelten sikeresnek tartja a csúcstalálkozót. A német kérdés nyitva maradt, s nem lehet tudni, taktikázik-e a Szovjetunió, vagy pedig ellenállásával nagyobb gondokat fog-e okozni. Francois-Poncet egyetértett George Bush elnök magatartásával a csúcson: nem lett volna helyes a meggyengült helyzetű szovjet vezetőt minden engedmény nélkül mintegy megalázni a csúcstalálkozón. (folyt.)
1990. június 5., kedd 07:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|