|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Bizonytalanság a tsz-ekben - Tanácskozás Debrecenben
|
1990. június 4., hétfő - A termelőszövetkezeti tagság
megosztott, a többség félti a munkahelyét, nem látja biztosítottnak
a jövőt, a megélhetést, s nincs felkészülve arra, hogy vállalkozó
legyen. Bizonytalanság uralkodik a közös gazdaságokban, ahol
biztosan már azt sem tudni, ki fog vetni és ki aratja majd le a
termést - egyebek mellett ez is elhangzott a Hajdú-Bihar Megyei
Mezőgazdasági Termelők Szövetsége elnökségének hétfőn, Debrecenben
megtartott ülésén. A vita során Juhász István, hajdúszováti
tsz-elnök felháborítónak nevezte az olyan programot, amelyik a
szövetkezeti parasztság által az elmúlt évtizedekben felhalmozott
vagyont vonja kétségbe. Ezt ugyanis az ősiség címén nem lehet
elvitatni, vagy ha mégis, akkor itt nem a demokrácia, hanem az újabb
diktatúra érvényesül - fogalmazott .
Az elnökségi ülésen többen szóvátették, hogy az Agrárszövetség a választások óta nem tért magához, nem hallatja hangját a termelőszövetkezeti dolgozók érdekeinek védelmében. A kisgazdapárti földtörvény-tervezettel kapcsolatban tették föl a kérdést: ha a mezőgazdasági ágazat meginog, az ezzel együttjáró költségvetési kiesést tudja-e más ágazat produkálni? Szerintük az említett tervezet nagyarányú falusi munkanélküléséget eredményezhet. Márpedig ha az Antall-kormány emberközpontú politikát hirdetett, akkor számolnia kell a 600 ezer mezőgazdasági dolgozó sorsával is.
A Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége elnökségének tagjai mindazonáltal egyhangúlag sürgették a tulajdonreformot. A biztos termeléshez ugyanis - hangsúlyozták - elengedhetetlen: aki vet, annak tudnia kell, hogy ő lesz a soros arató is. (MTI)
1990. június 4., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|