|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Oktatási törvény Erdélyben
|
--------------------------
München, 1990. június 3. (SZER, Világhíradó) - Senki sem várhatja a magyarságtól, hogy helyeselje azt a békediktátumot, amely - színmagyar vidékek elszakításával - minden harmadik magyart kisebbségi sorsba kényszerített, és idegen ország állampolgárává tett. Bízunk azonban abban, hogy Trianon 80. évfordulójáig, amely az ezredforduló évére esik, olyan szabad és demokratikus államok alakulnak ki Kelet-Közép-Európában, amelyek között az államhatárok elveszítik jelentőségüket, lehetővé téve a zavartalan érintkezést a határok különböző oldalán élő, nyelvüket és kultúrájukat szabadon őrző magyarok között. Egyelőre azonban a kisebbségi sorsban élő magyarságnak még küzdenie kell nemzetiségi jogainak érvényesítséért. Az új román oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezéseiről Domokos Gézát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét kérdezte Heltai Péter.
- A hivatalos lap május 13-iki számában megjelent egy kormányhatározat az 1990/91-es tanévvel kapcsolatban. Ebben a határozatban sok jó döntés van. Előrelépés feltétlenül a modernizálás útján: sokkal ésszerűbbé teszi az oktatást, mint az eddigi diktatúra rendszer alatt volt. De egész sor kérdésben a régi, 1978-as törvény - amelyet persze sohasem tartottak tiszteletben - jogokról beszél. Itt lehetőségekről van szó - ez nagy különbség.
Aztán nagy gond: a beiskolázási számok - illetve az engedélyezett osztályoknak a száma. Nem abból indul ki, hogy mi a reális szükséglet, mit kérnek a szülők, a tanulók -, hanem bürokratikus meggondolásból, fentről megszabott kereteket közöltek a tanfelügyelőségekkel. (folyt.)
1990. június 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|