|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF III. országos gyűlése (2. rész)
|
A tanácskozást üdvözölte Alois Mock osztrák alkancellár, külügyminiszter, aki ezúttal mint az Európai Demokrata Unió elnöke volt jelen. (Az EDU - amely felvette tagjai sorába az MDF-et - olyan pártszövetség, amely a demokráciáért és a szociális piacgazdaságért, az egyesült Európáért küzd.)
Ezt követően Kónya Imre, a párt parlamenti csoportjának vezetője adott rövid tájékoztatást a 164 képviselő tevékenységéről. Kijelentette: az MDF országgyűlési képviselői tisztában vannak azzal, hogy a frakció önmagában semmiféle erőt nem jelent, ha nem áll mögötte a párt tagsága.
A 601 helyi csoport képviseletében jelenlévő több mint 2000 résztvevő ezután szervezeti és személyi kérdésekről kapott tájékoztatást. Lezsák Sándor alelnök azt javasolta, hogy a soron következő, IV. országos gyűlésen - amelyet az őszi helyhatósági választások után kívánatos összehívni - újítsák meg az országos választmányt. A legnagyobb vitát később éppen ez az indítvány váltotta ki.
Felolvasták 17 budapesti kerületi szervezet közös levelét, amelyben az aláírók sürgős szervezeti változásokat sürgettek. Véleményük szerint a helyhatósági választási kampány előtt, annak sikere érdekében programadó gyűlést kell tartani. Az országos választmányt pedig haladéktalanul vissza kell hívni és - a megváltozott körülményeknek megfelelően - újat kell felállítani. Az Országos Elnökség is megújításra szorul. Többen úgy vélték, hogy parlamenti képviselőket, kormánytisztviselőket - elfoglaltságuk miatt - nem célszerű beválasztani e testületbe.
A küldöttek egy másik csoportja amellett tört lándzsát, hogy a választásokon győztes párt ne váltsa le vezetését, ne követeljen tisztújítást, hiszen a párt és a kormány különválasztása többpártrendszerben nem indokolt.
Ugyancsak nagy visszhangot keltett Kiss Gy. Csaba, az MDF választmányi tagja, a párt liberális szárnya egyik képviselőjének felszólalása, melyben aggodalmának adott hangot az MDF-en belül tapasztalható széthúzás miatt. Úgy vélte: nem feltétel nélküli egységre van szükség, hanem hidakat kell kiépíteni a különböző nézetek között, ezáltal megtartva a belső hatalmi egyensúlyt. Éppen ennek megteremtése indokolja - véleménye szerint is - a társelnök intézményének bevezetését. Felhívta a figyelmet annak veszélyére, ha a párt hivatali apparátusa politikai szerepet vállal. A pártelnök egyik megjegyzésére visszautalva úgy vélekedett: a magyar kormány csak saját állampolgáraitól kapta legitimitását. (folyt. köv.)
1990. június 2., szombat 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|