|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Állami Vagyonügynökség sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. június 1., péntek - Az Állami Vagyonügynökségnek a
jövőben a kormányzat részeként kellene működnie, ügyvezető
igazgatóját, illetve az igazgatóság tagjait azonban a Parlament
választaná meg - hangsúlyozta Tömpe István, az Állami
Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján.
A Vagyonügynökség létrehozásakor is ilyen elképzelés volt de abban az időben a Parlament és a kormány között bizalmi válság alakult ki, az Országgyűlés nem fogadta el a javaslatot. Napjainkra viszont igazolódott, hogy a privatizáció ellenőrzésekor az ügynökségnek napi kapcsolatban kell állnia a szakminisztériumokkal. Mindez megoldódna, ha a jövőben a vagyonügynökség a kormányzati munka részese lenne. A Parlamentnek viszont hatásos ellenőrzést biztosítana, ha az Országgyűlés választaná a Vagyonügynökség vezetőit. A külföldi, nyugati példák is azt bizonyítják, hogy hatásos parlamenti kontroll mellett ment végbe a privatizáció. Az Országgyűlésnek kellene meghatározni, hogy a privatizáció során befolyt pénz a költségvetést, vagy a vállatot táplálja. Az ÁVÜ megítélése szerint ennek az összegnek a gazdaság általános fellendítését kell szolgálnia, s ettől függetlenül indokolt kezelni az államadósság problémáját.
Tömpe István elmondotta, hogy a március 1-jétől tevékenykedő vagyonügynökség még kevés tapasztalatot szerzett és szerepkörét a hibákon keresztül tanulja, formálja. Az esetek többségében állami érdekeket képviseltek, ugyanakkor a privatizációban érintett vállalatok vezetőivel megegyezésre törekedtek és erre törekszenek a jövőben is. A privatizáció egyik jó példájaként említette meg az IBUSZ Rt. tervezett nyilvános privatizációját, majd tőzsdei bevezetését. Egy másikról, a Vegytek példájáról szólva annak vegyesvállalati elképzelésével kapcsolatban hangsúlyozta: ez a vállalatalapítás is bizonyítja, hogy az ÁVÜ nem megvétózni akarja az egyes privatizációkat, az ennek kapcsán jelentkező vállalatalapításokat, hanem a legoptimálisabb megoldást keresi. Ugyanilyen álláspontból vizsgálják a Ganz Danubius Hajóépítő Rt., és az Ikarus körül kialakult helyzetet is. (folyt. köv.)
1990. június 1., péntek 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|